Nyugat alatt általában két dolgot szoktak érteni, amelyek egymással nem feltétlenül vannak jó viszonyban: a nyugati gazdaságot és a nyugati kereszténységet (katolikus + a nagy protestáns egyházak).

Gondolom mind a kettőt értetted "Nyugat" alatt.

Nem érzek alapvető ellentmondást a kettő között, ahogy persze a jó viszony sem feltétlen. Szeretem viszont a kettő békés együttélését látni. Szó kell essék majd erről is.
A nyugati típusú gazdaság arról kell szóljon, hogy minél szélesebb tömegek számára alapot teremtsen az alapvető biztonsághoz és a nem nivellált, ám alapszinten is nyugalmas életvitelt biztosító jóléthez. Ezek nem a kereszténység alapvető értékei, ám azokkal békés szomszédságban tudnak élni.

"Mindenekelőtt arra kérlek tehát, tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért: a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy békés és csendes életet élhessünk, telve istenfélelemmel és tisztességgel. Ez jó és kedves a mi Üdvözítő Istenünk előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére." (1Tim 2, 1-4)

Az evilági jólét és biztonság nem a keresztény élet célja, ám barátságos környezet lehet számára. A nyugati civilizációt ennek eszközeként értelmezem.

Vannak életmódjelenségek a nyugati civilizációban, amelyeket nagyon károsnak látok, ám ezek nem tartoznak annak lényegéhez.

Számomra ez a nyugat-kelet kérdés nem látszik fontosnak, üres retorikai fordulatként, gondolati tartalom nélkül szokták használni a mindennapi vitákban.
Talán azért jön mégis elő mindég, mert periférián, nem a központban élünk, több erőközpont befolyásolja, befolyásolta ezt a területet. Választani én nem akarok nyugat és kelet között, értelmetlen is volna szerintem.

@Elpet: Azért a szabad akarat kérdését hiányolom itten a Nyugat, mint kultúra bemutatásánál. Tudtommal egyetlen más civilizáció sem vesződött sokat a döntési szabadság és a morális döntés kérdésével, míg a nyugati filozófia gyakorlatilag kétezer-ötszáz éve ekörül forog.

@_andris: Köszönöm az észrevételt. A következő bejegyzésben próbáltam választ adni rá.

@bz249:

Kérlek, légy türelemmel, jószerivel még bele se kezdtem :)
A szabad akarat és döntés kérdése. Hm. Az antik gondolkodásban ezt nem érzem annyira átütőnek, de javíts ki, ha tévednék. Sokkal inkább az a zsidó-keresztény gondolkodásban, olyannyira, hogy a keresztény világban jött létre az ateizmus, mint a döntési szabadság logikus következménye. Valóban, erre érdemes lesz kitérni, hiszen az individuum ápolása nélkül nincs tudomány és technológia sem, holott mindkettő a nyugati civilizáció elválaszthatatlan része.