HTML

Nyárspolgár

Korábbi tevékenységem során többen megjegyezték, hogy nyársatnyelt vagyok. Egy barátom említette azt az elméleti megfontolást, hogy az egyenes gerinc is hasonlóképpen hat, mint a lenyelt nyárs. Kísérletet teszünk arra, hogy ezen megoldás felé közelítsük életünket - és ennek gondolati vetületét egy blogfelületen is megjelenítsük.

Friss topikok

  • Elpet: @Herr SturmLikudnik: Uram, ezek a viták ma nem valós dolgokról szólnak. Nem valós a kormány tevé... (2012.12.31. 16:59) Szakoktatás
  • Elpet: @Ma chi è questo Joker?: Az az igazság, hogy nem néztem végig az előadást és a sajtóbeli kivonat... (2011.07.27. 18:59) Nyugatra nézve III.
  • Téglagyári Megálló: @tölgy: Annak idején azt gondoltam, hogy csak a hazai helyzet súlyos, aztán találkoztam a phdcom... (2011.03.23. 12:51) Hogyan tegyük tönkre egyetemi karrierünket?
  • Elpet: @Grift: Nézze, egészen őszintén megmondom: elment a kedvem. Ezt a műfajt pedig rossz kedvvel nem... (2011.03.10. 06:56) Feltalálók és befektetők
  • bbjnick: 1. Istengyermek, kit irgalmad Közénk lehozott, Angyaloknak énekével N... (2010.12.25. 05:16) Gloria

Linkblog

2011.03.18. 08:01 Elpet

Szakoktatás

Foglalkoztatási problémáink előtérbe kerültek. Az állami bevételek adó- és járulékemelés nélküli bővítésének a foglalkoztatás növelése az egyik kézenfekvő útja. A kormány elsődleges céljai közt szerepel ez a kérdés, míg ellenzékének egyik fontos témája, és egyre inkább az lesz ennek számonkérése.

Általános vélemény, hogy az oktatásnak és ezen belül a szakoktatásnak döntő jelentősége van a foglalkoztatási kérdések megoldásában. A kérdést felhasználói szempontból szeretném megvizsgálni, a pedagógiai szakkérdéseket az illetékesekre utalva. Nézzük meg, mi az, amire a mai gazdaságnak szüksége van, mit is vár az oktatástól és szakoktatástól. Valamint nézzük, hogyan viszonyul mindez ahhoz, amit a közvélekedés a szakoktatástól vár.

Elhangzott többször, hogy a gazdaság problémái, az alulfoglalkoztatottság részben oktatási gondokra vezethető vissza, mivel nem áll rendelkezésre kellően képzett és felkészült munkaerő. Eszerint a nézet szerint, ha az oktatás képes lenne arra, hogy alkalmasan kiképzett szakemberek megfelelő sokaságát bocsássa ki, könnyebben megindulhatna a gazdaság fejlődése.

 

Ezt a képet nagyon-nagyon árnyalni kell. Két feltételezésre épül ugyanis. Egyrészt feltételezi, hogy meghatározható a képzettségnek az a tartalma, amire a gazdaságnak naprakészen szüksége van. Másrészt természetesnek veszi, hogy a gazdaság által megkívánt tudás oktatási intézményben elsajátítható. Hogy is áll mindez a valóságban? Tekintsük az ipari termelést.

A modern ipari termelés egyik jellegzetessége, hogy nem elsősorban mesterségbeli teljesítményekből hozza létre a terméket, hanem gondosan tervezett folyamatok során. Míg a régi kézműves világ kevés eszközzel és magas szintű mesterségbeli tudással hozta létre a produktumot, addig ma automatizált gépek működése és főként pontosan behatárolt eljárások során történik ugyanez. Még 30 évvel ezelőtt is igaz volt, hogy egy ipari gyártófolyamat rengeteg jól képzett lakatos, forgácsoló, szerelő, elektrikus szakembert foglalkoztatott, addig ma a gyártás inkább csak felügyeletet igényel.  A munkaerő nagy tömegének feladata a folyamatban való részvétel, kiszolgálás, ellenőrzés, korrekció.

A gyártási folyamatok jellegzetessége, hogy nagyon erősen termékspecifikusak és szakmailag komplexek, több szakág együttes eredményeinek felhasználásával jönnek létre. Megértésük komoly és összetett felkészültséget igényel - bármilyen, magával a folyamattal kapcsolatos tevékenység szakmaközi csoportmunkát  feltételez-, és naprakész ismeretük a fejlesztésben és karbantartásban való állandó részvételt igényli. A kezelő részéről többnyire nem kíván sokkal mélyebb technikai ismeretet, mint ami egy mindennapi életben használatos műszaki cikk kezeléséhez szükséges. Ami a kezelő számára a géprendszer és a folyamat szempontjából lényeges ismeret, a gyakorlatban viszonylag gyorsan megtanulható.

Néhány szót kell ejteni magáról a folyamatról. A folyamat nem csupán a gyártó géprendszer, mondjuk egy gyártócella üzemeltetéséből áll, hanem magában foglal illeszkedési és ellenőrzési tevékenységeket. Fogadnia kell és ki kell szolgálnia a gyártási sor kapcsolódó folyamatait és ellenőriznie kell saját eredményét mennyiségi és minőségi vonatkozásban, valamint eltérés esetén helyesbítő intézkedéseket kell tennie. Ez nagy fokú alkalmazkodást, fegyelmet és sok esetben be nem látható feltételrendszerek engedelmes elfogadását igényli.

A mai ipari termelés döntően ilyen munkahelyeket kínál. Szükség van ugyan minden üzemben fejlesztőkre, beállítókra, karbantartókra, ám ezeknek számát igyekeznek minél kisebbre venni. Belátható időn belül pedig annak, hogy csúcstechnológiai fejlesztések folyjanak Magyarországon, nincs esélye. Lehet, abba is bele kell nyugodjunk, hogy ennek soha nem jön el az ideje.

Miben tud mindehhez hozzájárulni a szakképzés? A tömeges munkaerő kiképzéséhez kevéssé. Ennek oka kettős. Egyrészt, a konkrét feladat elsajátítása leginkább a gyakorlatban lehetséges, és nem vesz igénybe nagyon hosszú időt, előképzettséget alig, inkább valamiféle alapkészségeket igényel. Másrészt pedig ezek a munkafolyamatok olyan gyorsan fejlődnek, hogy ezekben egy tanár aligha szerezhet jártasságot, tananyagba a gyors elévülés és a számtalan sok speciális féleség miatt nem tudnak bekerülni. A hagyományos szakmák oktatásának ezen a területen nem nagyon van szerepe.

Az üzemenkénti 5-10%-nyi szakember már más kérdés, de itt sem kell nagy csodákra vágyni. A magyar oktatásban képzett szakemberek felkészültségével ma sincs probléma. Mégis, ha a fejlődés irányáról szólunk, a nagyon erőteljes specializáció miatt inkább az alapfelkészültségre és a már általánosan elterjedt technológiák és működések megismerésére kell helyezni a hangsúlyt. A legkorszerűbb, naprakész ismeretek csak óriási áldozatok árán hozhatóak be az oktatásba, és hasznosulásuk kétséges.

Kell néhány szót ejtsünk a készségek fejlesztéséről. Az oktatási reformerek állandóan készségeket akarnak fejleszteni ismeretek helyett, és ez, mintha egybeesne azzal, amit írok. Pedig egyáltalán nem. Ismeretekre szükség van, mégpedig az alapvető tudományok megfelelő szintű ismeretére először is, majd a gépekre, berendezésekre és technológiákra vonatkozó, kinek-kinek a maga szintjén mért tudásra, amit álmából felébresztve is vissza tud adni.   Készségek terén pedig egészen másra van szükség, mint amit a reformoktatás célul kitűz. A reformerek által előtérbe helyezett kreativitást csak az élet kevés területe igényli, a mindennapi gyakorlat a folyamatokban való együttműködő részvételt díjazza. Ehhez pedig alkalmazkodó képesség kell, engedelmesség, az önálló akarat folyamatnak alárendelése, monotónia-tűrés. A kreativitás-központú oktatás ezeket a készségeket nem fejleszti ki a tanulóban.  Az iparnak és általában a munkahelyeknek nem színes egyéniségek kellenek, hanem megbízható végrehajtók.

Nagy hiba lenne most egy nagyszabású, valamely koncepció mentén felépített oktatásfejlesztésbe kezdeni, és egy önkényesen megválasztott irányvonal mentén kiképzett szakembergárdát állítani a munkaerőpiacra. Könnyen lehet, hogy óriási anyagi ráfordítással olyan szakembereket képzünk, akikkel a gazdaság nem tud mit kezdeni, vagy egyszerűen a tudásukat és kifejlesztett képességeiket nem használja. A szakképzés fejlesztése csak a gazdasági szereplőkkel  együttműködve lehet sikeres, és a jövőre nézve talán ez kell az egyik legfontosabb alapelv legyen. Tudomásul kell azt is venni, hogy még szakmunkás szintig sem kell mindenkinek eljutnia, a szakmunkás szint igenis elit kategória legyen. Senkit ne terheljünk fölösleges ismeretekkel, viszont szükséges, hogy bizonyos alapvető tudást mindenki elsajátítson. Ezek szerint kellene a képzést tagolni, és nem kell félni attól, hogy valaki hamar befejezi az iskolát.

Az oktatás önmagában nem növeli meg a foglalkoztatottságot. Először munkahelyek kellenek. És ez nagyon nagy feladat. De erről majd legközelebb.

 

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nyarspolgar.blog.hu/api/trackback/id/tr702740620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

karaulu 2011.03.19. 00:08:23

A leírással egyetértek, amennyiben az a tömeggyártás munakerőigényére vonatkozik. Ezzel szemben az egyedi megrendelésre vagy kis szériában gyártott termékeknél nyilván nincs automatizálva a munkafolyamat, ilyen pl. az egyedi műszerek, műszertartozékok gyártása vagy akár egy konyhabútor legyártása méretre. Ez azért mindent egybevetve komoly piac lehet. Itt a hagyományos szakmák magas szintű ismeretére van szükség. Ugyanez a helyzet a cikkben is említett karbantartók, szervizelő szakemberek esetén is, ami szintén nagy piac, mert ilyenekre minden háztartásban szükség van.

A hazai oktatásból azt hiányolom leginkább, hogy az iskolában megoldott feladatok kevéssé fejlesztik az önállóságot. Gimnáziumi éveim során alig néhány olyan feladatra emlékszem, amikor önállóan kellett utánajárnom egy témának, és abból felkészülve előadást kellett tartanom vagy házi dolgozatot kellett írnom. Soha egyetlen egyszerű áramkört sem kellett megterveznem és elkészítenem, noha már gimnáziumban megtanították a Maxwell-egyenletektől a statisztikus fizika alapjain át a magfizika alapfogalmaiig a tudományág alapelemeit. (Ennek tizedét sem tanulja meg egy amerikai diák). Az iskolai feladatok alig hagynak teret az önálló döntéseknek, így nem fejlesztik a probléma definiálásának és a megoldás megtervezésének képességét. Ez az egyetemi oktatásban is így van, és ezért még a jó elméleti tudással rendelkező hallgatók legnagyobb része is bátortalan, nem kezdeményező diplomamunkásként, várja, hogy minden lépését megszabja és ellenőrizze a témavezető. Egyszerűen azért, mert nem mer semmiről dönteni, nincs ebben gyakorlata. Az amerikai és a német oktatási rendszerben – amellett, hogy az előbbi elég sekélyes tudást ad – sokkal nagyobb hangsúlyt kap az önálló feladatmegoldás, ahol a tanult elméleti ismereteket alkalmazni kell. Ez azért jó, mert döntéshelyzetekhez szoktat, mielőtt az életben ezt élesben kellene gyakorolni. Az iskolában az önálló projektekre nagy hangsúlyt fektetnek, ez fejleszti a döntéshozó képességet és az önbizalmat. Egyébként a kreativitást is, mert ahhoz, valaki újszerű megoldással álljon elő, nemcsak okosnak, hanem bátornak is kell lenni és önbizalommal rendelkezni.

karaulu 2011.03.20. 15:26:00

A fenti hiba orvoslásához nincs szükség oktatási reformra, egyszerűen több olyan komplex feladatot kell adni a diáknak, ami önálló adatgyűjtést, tervezést vagy gyakorlati megvalósítást igényel.

Téglagyári Megálló 2011.03.20. 21:09:51

@karaulu:

Ehhez olyan oktatók kellenek, akiknek van idejük rá, valamint értenek ahhoz, hogy ezeket az önálló feladatokat menedzseljék. Az ország tele van csak a címért és irodáért lelkesedő oktatókkal, akik inkább fusiznak a káeftéjükben, minthogy a diákokkal foglalkoznának.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2011.03.20. 21:43:28

@karaulu:

Jó dolog az önálló munkavégzés és jó dolog a kreativitás. Többek közt azért, mert az ilyen munkakörökben komolyabb pénzt lehet keresni, mint végrehajtói feladatokkal. Azonban kissé szkeptikus vagyok azzal szemben, hogy az emberek milyen hányada képes már eleve, adottságai folytán önálló munkavégzésre. A tapasztalataim nem jók ez irányban. Úgy látom, hogy a magyar munkaerő legnagyobb része egészen kiválóan meg tud oldani feladatokat - ha elmondják nekik pontosan, hogy mit csináljanak. Viszont leblokkolnak azonnal, ha elágazáshoz érkeznek, és sok esetben még csak nem is szólnak, hogy elakadtak, hanem várnak, hogy történjen valami. Az önállóság nem megy, csak keveseknek.
Nem tudom, hogy ez a készség mennyire fejleszthető, az az érzésem, hogy bizonyos mértékig talán, de ez döntően adottság kérdése. Egyszerűbbnek látom a folyamatot pontosan betanítani, mint az önállóságot kifejleszteni.

karaulu 2011.03.20. 23:16:14

@Téglagyári Megálló:
Ez nyilván jelentős részben abból adódik, hogy nem élnek meg a fizetésükből. Sajnos ez sok esetben így van. Tudok olyan gimnáziumot, ahol a tanárok egymáshoz küldik különórára a diákokat ahelyett, hogy az órán rendesen megtanítanák az anyagot.

@Elpet: Valószínűleg igaza van abban, hogy az önálló munkavégzés képessége döntően adottság kérdése, de gyerekkorban szerintem azért lehet ezt fejleszteni. Arra gondolok, hogy mindenkit a maga szintjén kell megtanítani az önállóságra, a döntésképességre. A szakmunkástanulót gyakorlati feladatokkal, a leendő kutatót kutatási feladatokkal. A hadseregben is az a kiképzés lényege, hogy a rábízott felelősségi körben minden rendű-rangú katona önállóan tudjon dönteni (persze a parancs szabta határok között), és azt is tudja, mikor kell eligazítást kérni. A régi iparosok többnyire mesterei voltak szakmájuknak, a parasztemberek pedig igazi ezermesterek, akik feltalálták magukat, ha valamit meg kellett oldaniuk. Nem hiszem, hogy most butábbnak születnek az emberek. Ezeket a képességeket a mai környezet és nevelés nem fejleszti ki eléggé. A határozottságot, ami összefügg a döntéshozó képességgel, rossz neveléssel el lehet rontani, jó neveléssel lehet rajta javítani. Egy barátom Amerikában dolgozik, gyerekeit az iskolában sok sikerélmény éri az említett önálló feladatmegoldás során, sok dicséretet kapnak. (És amit az előbb kifelejtettem, a közösen, csapatban megoldandó feladatvégzés során.) Lexikálisan biztosan nem tanul annyit, mint amennyit itthon tanulna, de amit lelkileg kap ezzel, annak az életben még sok hasznát fogja látni. A lexikális tudásról egyébként azt gondolom, hogy az iskolában inkább kevesebb anyagot kellene megtanítani, de azt nagyon biztosan.

Nem gondolom, hogy mindenkiből döntéshozót lehetne nevelni (mi is lenne akkor a világból), de a sok oktatási reform helyett mégiscsak érdemes lenne szerintem az említett irányba elmozdulni. Nem kerülne nagyon sok erőfeszítésbe.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2011.03.22. 20:42:34

@karaulu:

Értem, és természetesen igaza van, és fogalmazhatjuk úgy is, hogy meg kell tanítanunk az embereket a saját szintjükön való döntéshozatal képességére, tehát egyrészt annak belátásra, hogy meddig terjed a saját döntéshozatal illetékessége, másrészt arra, hogyan kell mérlegelni és valamelyik irányt kiválasztani. Illetve egyáltalán felismerni a döntéshozatal szükségességét. Az önállóság hiánya talán a döntésképtelenségre vezethető vissza.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2011.04.25. 19:11:45

@bbjnick:

Valóban feltámadt!

Ezt a napot az Úr Isten adta,
örvendjünk és vigadjunk rajta!
A kő, melyet az építők elvetettek,
szegletkővé lett!
Hirdessétek a Feltámadás csodáját, testvéreim!

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.05.19. 21:43:53

az alulfoglalkoztatottság részben oktatási gondokra vezethető vissza, mivel nem áll rendelkezésre kellően képzett és felkészült munkaerő."

betanított munkásnak, aki egész nap egy gombot nyomogat minek szakképzés?
egyébként én - a kormánnyal ellentétben - nem cselédnépet szeretnék, hanem tényleg tehetséges asztalosokat, villanyszerelőket, kőműveseket, igazi szakikat, akik nem arra vannak kárhoztatva, hogy 8 órát a szalag mellett üljenek. hol van itt az értelmes és hasznos munka? és a vele együttjáró személyiségfejlesztő élmény

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.05.19. 21:55:38

Belátható időn belül pedig annak, hogy csúcstechnológiai fejlesztések folyjanak Magyarországon, nincs esélye. Lehet, abba is bele kell nyugodjunk, hogy ennek soha nem jön el az ideje."

nem magyar, aki belenyugszik

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2011.05.19. 22:00:26

egyetértek amúgy: aki "készséget, kreativitást akar tanítani" a tudás helyett, egy humán álintelligens csőd. valójában egy emberi nullát kapunk ilyen oktatással.
ez metodikai evolúciós zsákutca.

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2012.10.28. 07:01:51

______________________________________

há tsókolom, elakadt a szava uraságodnak a felcsúti félázsiai láthatatlan sikerei láttán?

ugye megaszondtam, hogy kurvára nem leszünk előrébb a felkent vezérke kultusszal, nem azért szavaztunk a finesszre és szar se oldódik meg attól önmagában...

:DDD

____________________________________________

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2012.12.31. 16:59:50

@Herr SturmLikudnik:

Uram, ezek a viták ma nem valós dolgokról szólnak. Nem valós a kormány tevékenysége és nem valós az arra adott ellenzéki meg értelmiségi, pesti aszfalton tenyésző mindentudászati válasz sem.

Ami valós lenne: piacra termelő munkahelyek a vidéki városokban, ahol adót, járulékot fizetnek, ahol a helybeli fiatalok munkabérért dolgoznak, amiből meg tudnak élni és tudnak venni maguknak pár dolgot, amivel nagyjából jól érzik magukat.

Ha valamiben igazán egyet tudtam érteni Orbán miniszterelnökkel, az az egymillió munkahely kérdése volt. Ha valamit, akkor ezt kell tőle számon kérni, a többi olyan mellébeszélés, amivel a teljes magyar közélet, beleértve a politikát, a nyilvánosság orgánumait és az értelmiségi megmondászatokat is, tanúságát adja, hogy sem a problémákról, sem a lehetséges megoldásokról nincs halvány fogalma sem.

Nem az a baj, hogy Orbán összeszerelő-üzem Magyarországot akar, hanem hogy nem csinálja.

Amúgy boldog új évet magának meg mindenkinek.
süti beállítások módosítása