szépek
főleg a lángos
és hány napig tartott a tűzoltás?

@szamárfül:

Nem tudom, eljöttünk már. :)

Elpet, ugye érted már, miért akarok hazaköltözni, még ha óva intenek is ettől?

@Téglagyári Megálló:

Valami ipart kell oda telepítsünk a Mátra lábaihoz, ebben egyre inkább biztos vagyok :)

@Elpet: valami kohóféléhez mit szólna? A legszebb egy ólomfeldolgozó lenne, de a vaskohó sem rossz, majd menne import szénnel és vasérccel. Esetleg alumíniumot gyárthatnánk, olcsó biomasszából származó árammal. ;)

@bz249: A vaskohászat, nyersvasgyártás tömegtermelés, csak közeli alapanyag esetén érdemes vele foglalkozni. De van a kohászatnak sok olyan ága, aminek esetében már nem a nyersvas a fő költségkomponens, hanem a kisebb mennyiségű ötvözők, a gondosan működtetett technológia és a magas színvonalú szakmunka. Ilyen például a szerszámacél-gyártás. Magyarországon leginkább a Böhler és az Uddeholm termékeit vásároljuk. Ezek helyett legalább részben nyugodtan használhatnánk magyar termékeket. Ehhez nem kell nagyolvasztó meg vasérc és feketeszén millió tonnaszám, csak technológia és jól képzett, gondos munkaerő.

@Elpet: ha komoly a felvetés, akkor komolyabb válasz:

Az ilyen modern technológián alapuló dolgokkal fennáll az a probléma, hogy ilyen helyen csak kevés embert lehet foglalkoztatni. Vagyis a magyar társadalom egyik legnagyobb gondját az alacsony foglalkoztatottságot nem fogja megoldani, sőt még inkább erősíteni fogja a gazdaságunk duális jellegét. Megint ott vagyunk, ahol a part szakad: van egy világpiacba beágyazódott gazdasági ág, ami ellenben nem integrálódott a magyar gazdaságba és nincs helyi beszállítói kapcsolatrendszere.

Mondjuk az igazi mély kérdés persze az, hogy egyáltalán lényeges-e az a körülbelül egymillió alacsony képzettségű munkavállaló? Ki lehet-e ebből a potenciálból valamit hozni? Mármint van-e olyan munka egy alapvetően nyersanyag- és energiahiányos térségben, ami az ország szintjén nagyobb hasznot termel, mintha ugyanezek az emberek csikket szednek. Érdemes-e teszem azt textilipart üzemeltetni import nyersanyagra? Ki lehet-e váltani élőmunkával a gépesítést a mezőgazdaságban? Van-e valami olyan élelmiszeripari termék, amihez mi értünk a legjobban (pl. normandiai camambert, pármai sonka, pilseni sör, svájci csokoládé...)?

@bz249:

Speciálisan a finomkohászati termékekkel kapcsolatosan az a véleményem, hogy sok minden mellett ezzel is érdemes lenne foglalkozni. Kis szelet, de azért beágyazódna a gazdaságba, mivel a hazai szerszámacél felhasználás nem jelentéktelen, és legalább egy K1 vagy M1 minőséggel azért meg lehetne birkózni szerintem. hozzá lehetne tenni speciális szolgáltatásokat, méretre előgyártást a forgács azonnali, veszteség nélküli visszaolvasztásával, használt anyag visszavásárlással. Beszállítói kör is lenne, mivel elektromos és gépészeti karbantartásra, rendészetre, takarításra, informatikai háttérre egy ilyen cégnek is szüksége van, ha alapanyagot nem is tudnánk hazai forrásból biztosítani. De ez csak egy kósza ötlet.

A kérdés általános része nagyon komoly gondolatokat vet föl. Szerintem nem kérdés, hogy az eddiginél jobban be kell kapcsolódnunk a nemzetközi gazdaságba annak az egymillió embernek a részvételével, hacsak nem akarjuk az ország még erősebb kettészakadását. Azt ne felejtsd el, hogy annak az egymillió embernek szavazati joga van, és ha vesztesnek érzi magát, abból előbb-utóbb földindulás lesz. A többi, jó jövedelmi pozíciókkal rendelkező ember vajon szívesen el fogja őket különböző transzferek, pl állami-önkormányzati szervezésű csikkszedés által tartani? Mert a másik háborgás meg épp az adóterhek miatt van. Valamit muszáj lenne kitalálni, kevés a jövedelem az országban, az igények magasabb jövedelmi szinthez mérhetőek hozzá.

@Elpet: persze, hogy jobb lenne valami ertelmes munkat adni ezeknek az embereknek (szerintem senki nem szeret kozmunkat vegezni, es egy munkahelyen nagyon fontos, hogy az ember erezze, hogy van ertelme a munkajanak) csak az alacsony kepzettsegu nepeknek altalaban alacsony hozzaadott erteku munkat lehet adni. Ezek meg (leszamitva a pizzakihordast es tarsait) altalaban akkor mukodokepesek, ha olcso nyersanyagon alapulnak. Az egyetlen olcso nyersanyag Magyarorszagon pedig az elelmiszertermelesre hasznalhato termofold (legalabbis mas hirtelen nem jut az eszembe).

Szoval a kerdes, hogy meg tudjuk-e oldani, hogy a mezogazdasag es az elelmiszeripar versenykepes modon felszivja ezeknek az embereknek a jo reszet.

Az osszes tobbi potcselekves es annak a merlegelese, hogy olcsobb-e fenntartani egy veszteseges iparagat vagy megis inkabb kozmunkaprogramban kell gondolkodni (ami nem ertelmetlen a maga modjan, mert pl. a Matraban is boven van illegalis szemetlerako, de keves a pihenohely, turistautakat is lehet festeni, karban tartani... hogy az eredeti poszthoz is legyen valami)

@bz249:

Itt ugye a közgazdaságtan azt mondja, hogy ne akarjuk kitalálni, mit csináljanak az emberek, hagyjuk őket, ők majd csinálják, amit kell, ha nem akadályozzuk meg őket. Most is van egy olyan várakozás, hogyha csökkennek az adóterhek, automatik fellendül a gazdaság. Én ebben nem vagyok biztos, sőt. Ezek az elvek Magyarországon csődöt mondanak. Nagyon kevesen vannak, akik önmaguktól utakat keresnének, ha igen, inkább csak az egyéni túlélés szintjén. Valamiféle ösztönzésre, útmutatásra, noszogatásra lenne szükség, fokozaottabb állami szerepvállalásra a folyamatok elindításában, mert nálunk ez spontán nem megy. Tartozom egy bejegyzéssel erről, holnap igyekszem megírni.

@Elpet:

"Itt ugye a közgazdaságtan azt mondja, hogy ne akarjuk kitalálni, mit csináljanak az emberek, hagyjuk őket, ők majd csinálják, amit kell, ha nem akadályozzuk meg őket."

Ezzel csak az a baj, hogy a magyar főd és a karvalytőke közé kell egy jó gazda, aki komoly karvalycégeket vonz egy városba. Hatvanban van ilyen gazda (Robert Bosch fél kilométeres telepe etc), Gyöngyösön nincs.

No meg: a magyari nép arra let szocializálva (én is), hogy alkalmazottként keresse meg a kenyerét. Nincs a vérünkben a kapitalizmus.

@Téglagyári Megálló:

Bejegyzést írtam erről, rögtön látható lesz.