HTML

Nyárspolgár

Korábbi tevékenységem során többen megjegyezték, hogy nyársatnyelt vagyok. Egy barátom említette azt az elméleti megfontolást, hogy az egyenes gerinc is hasonlóképpen hat, mint a lenyelt nyárs. Kísérletet teszünk arra, hogy ezen megoldás felé közelítsük életünket - és ennek gondolati vetületét egy blogfelületen is megjelenítsük.

Friss topikok

  • Elpet: @Herr SturmLikudnik: Uram, ezek a viták ma nem valós dolgokról szólnak. Nem valós a kormány tevé... (2012.12.31. 16:59) Szakoktatás
  • Elpet: @Ma chi è questo Joker?: Az az igazság, hogy nem néztem végig az előadást és a sajtóbeli kivonat... (2011.07.27. 18:59) Nyugatra nézve III.
  • Téglagyári Megálló: @tölgy: Annak idején azt gondoltam, hogy csak a hazai helyzet súlyos, aztán találkoztam a phdcom... (2011.03.23. 12:51) Hogyan tegyük tönkre egyetemi karrierünket?
  • Elpet: @Grift: Nézze, egészen őszintén megmondom: elment a kedvem. Ezt a műfajt pedig rossz kedvvel nem... (2011.03.10. 06:56) Feltalálók és befektetők
  • bbjnick: 1. Istengyermek, kit irgalmad Közénk lehozott, Angyaloknak énekével N... (2010.12.25. 05:16) Gloria

Linkblog

2010.01.14. 22:30 Elpet

Rész-összegzés

Ideje, hogy folytassam tavaly megkezdett gondolataimat. De előbb jöjjön egy kis összefoglaló.

Mondhatnám, hogy összegzés, de nem mondom. Az összes eddigi bejegyzés során hiányérzetem volt, és nem véletlenül. A téma olyan kimeríthetetlen, hogy töredékes bármi, amit leírok. Hiszen valami olyasfélét kezdtem el boncolgatni, hogy mi is a helyünk a világban. Már a világ megértése is töredékes, hát még ahogyan szavakba öntjük. Úgyhogy az összegzés szó túlzás lenne, mert valamiféle végső igazság kimondását feltételezné. Elégedjünk meg a rész-összegzéssel. Részösszeget akárhányat készíthetünk és bármikor. És az eddig megfogalmazottak nem tanulság nélkül valók.

Szót ejtettünk nyugatos fejlődésről, polgári és más tradíciókról, modern ipari termelésről és globális méretű gazdaságról. Mi a helyünk mindebben?  Vidéki tradíciónk él, él minden sejtünkben, mozdulatunkban és gondolatunkban. Mi városiak is pontosan értjük, mit jelent az, amikor egy falusi barátunk leültet a konyhában, szalonnát, kenyeret és két poharat tesz az asztalra. Vidéki tradíciónk él, de bús hagyomány ez. Mert mindig éppenhogy él csak, a fennmaradásért küzd régtől a mai napig. De városi hagyományunk sem épp gondtalan. Érezzük befejezetlenségét, a polgári lét kiteljesületlenségét, a befutatlan pálya érzése tölt el mindannyiunkat. Mert a városi lét is olyan, mint a vidék élete: a fennmaradásért küzd, és a középosztálybeli létben való fennmaradás emészti az energiáit nap mint nap.

És ekkor jön a haladó baloldal a maga örök álmával: felejts el mindent, ami régen volt, a mai világ nem kíváncsi a múltra! Itt van készen az új rend, csak el kell fogadnod.  Mindenre van benne magyarázat, az egész életedet úgy élheted mostantól, hogy semmit nem kell gondolnod többé azokkal a régi, poros elvekkel és viselkedésmóddal, amit hagyományként ráderőltettek. Mindenre van adekvát viselkedés és magyarázat, csak szakítanod kell a múlttal.

És itt jön a nagy félrevezetés. Mert a haladó azt mondja: nézz Nyugatra! Ott találod a mintát, ők aztán elvetették, ami régi és divatjamúlt. Tiszta és világos minden, piac és modernitás, verseny és ráció megoldják a problémákat. Ez a Nyugat. A Nyugat - baloldal.

És a szegény, bús magyar jobboldal ezt az értelmezést elfogadja. Szomorúan bólogat, igen, valóban. Európa, a világ globális ipari termelése, a tőke szabad áramlása és a szabad kereskedelem nem egyeztethető a jobboldalisággal, a tradícióval, a nemzet identitásával. Ellenségesen kezd viselkedni mindezekkel szemben, és a külföld értetlenül nézi, hogy ebben az országban tényleg csak a baloldallal lehet bármiről is tárgyalni. A baloldal egyik leggyilkosabb trükkje volt ez: szembefordítani a magyar jobboldalt a nemzetközi trendekkel, az európai gondolattal.

A magyar jobboldal egyik történelmi hibája volt, hogy elfogadta ezt az értelmezést, amelyet a baloldal gúnyosan kínált neki. Pedig a Nyugat nem feltétlenül a szabad erkölcsöt, a vallástalanságot és a sutba dobott hagyományokat kell jelentse. Sőt, a Nyugat jelenti valójában azt az eszményt, amelynek hiánya a magyar élet egyik fő kínja, különösen vidéken: a személyi és vagyonbiztonság társadalom által garantált elvét.

Most pedig, honjaim, jöjjön egy következtetés. A magyar tradíció, legyen az vidéki vagy városi, meg kell kösse a maga alkuit a világrenddel. Nem fordíthat neki hátat, nem szabad elzárt külön világban keresnie a jövőt. Nem teheti, mert bele fog fulladni a végtelen nyomorúságba. El kell  fogadnia, hogy ebben a világban, ebben a környezetben kénytelen azt a játszmát játszani, amit mindenki. Pénzt kell keresni, mert pénz nélkül semmi sincs. Ezt pedig nem lehet más szabályok szerint, mint amit a világ már meghatározott.

Viszont a játszmát nem kell azzal a taktikával játszani, amit a baloldal kijelölt. Nem kell az élelmiszert a műszaki cikkel azonos módon tekinteni árunak, nem kell a termelést városokba és felduzzasztott ipari körzetekbe zsúfolni, nem kell a társadalmat elit és prolik pólusaira szakítani. Nem kell az életet a korábbi összefüggéseiből kiszakítani ahhoz, hogy versenyképes terméket állítsunk elő. Nem kell erkölcsi relativizmus a világ piacára való termeléshez. Nem kell követni a haladó baloldal 20 év alatt elócskult jelszavaiból semmit ahhoz, hogy versenyképesek legyünk. Sőt.

És ha lesz pénzünk, akkor lesz pénzünk a hagyományunkra is. Megteremthetjük magunknak azt a világot, amelyben otthon érezhetjük magunkat. Tradícióink világa nyomorúság nélkül. Középosztálybeli lét a borotva élén táncolás nélkül. A vidéki élet nyugalma a mindennapi létfenntartás emberfeletti küzdelme nélkül. Mindez azon múlik, képesek leszünk-e a világ jelenidejű folyamatait saját életünkbe integrálni.

A következő bejegyzésben erre teszek majd egy javaslatot.

 

Az illusztrációként szolgáló első képen szereplő érdekes épület egy gázturbinás erőmű Hollandiában. A két szép kemence pedig egy magyar kályhaépítő mester honlapján látható, akinek ezúton kívánunk további sok sikert.

 
 

 

 

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nyarspolgar.blog.hu/api/trackback/id/tr921670489

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Téglagyári Megálló 2010.01.15. 13:08:25

Várjuk a következő bejegyzést, ehhez nincs mit hozzátennem, csak azt: tetszik.

bz249 2010.01.15. 17:18:04

@Téglagyári Megálló: Elpetnek nem eleg jo a blogbejegyzes kibocsatasa. Szerintem belepett valami megmondoember szakszervezetbe es most sztrajkol.

Persze bizonyithatna, hogy alaptalan a vad, ha mondjuk hetfore kiteszi a kovetkezo bejegyzest. :D

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.01.17. 21:01:53

@bz249:

Jó lesz az kedd estére is. Talán megengedtek ennyi lazaságot :)

A bírálat egyébként jogos, és köszönettel vettem.

bz249 2010.01.18. 09:45:44

@Elpet: rendben az megfelel az elegseges szolgaltatas kriteriumainak. :D

Egyebkent kivancsian varom a bejegyzest. Bar ugy sejtem valami rem egyszeru es egyertelmu dolog lesz, mert az elet mar csak ilyen. ;)

trendo+ 2010.07.14. 20:44:34

Tisztelt Elpet! Más világnézeti alapon állok, mint Te és sok mindenben valószínűleg soha nem fogunk egyetérteni. Konkrét ellenvetéseket csak az érveid alapos áttanulmányozása után tennék, mert a felvetéseid azt sugallják, hogy sok energiát fektettél bele Te is a véleményed összegzésébe.
Viszont szeretném leszögezni, hogy milyen nagyra értékelem, ha valaki pozitívan, tudatos jobbító szándékkal igyekszik megoldásokat keresni azokra a problémákra, melyektől hazánk szenved. Úgy, ahogy a blogodból kitűnően, Te is teszed. Együtt élünk itt, különböző hittel, belső meggyőződéssel és megközelítési javaslatokkal. Jó volna egymást meggyőzve és nem legyőzve dolgozni a magyar jövőn.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.07.15. 17:47:52

@trendo+:

Tisztelt trendo+ ! Nagyon nehéz a világnézeti alapok szerinti egyeztetés, egyelőre nem sok esélyét látom egy közös minimum szerinti alapvető szintézisnek jobboldali és baloldali elkötelezettségű emberek közt. Amin mégis el lehet talán indulni, az valahol a munka és a megélhetés biztosításának feladata körül található, mivel a megélhetés kényszere általános érvényű és nagyjából azonos súlyú feladat mindenki számára. Próbálok időnként arról is szólni, hogy az ország bevételi alapját kell növelnünk, ez megkerülhetetlen feladat, nem lehet örökké az állami pénzek ilyen-olyan felosztásából élni és ezen marakodni. A piac viszont szintén abszolút elvárásokat támaszt, és ez megint esélyt ad világnézetileg független megközelítésésekre is. Valahol ezen a fonalon el lehet indulni, aztán, akik együtt dolgoznak valamiben, azok közt az ellentétek jelentősége is csökken és az éles sarkok is kerekednek.

trendo+ 2010.07.23. 17:06:48

Nem vagyok elég képzett elméletileg, de az nyilvánvalónak tűnik számomra, hogy a XIX-XX.századi ideológiai-filozófiai-politikai megközelítések reménytelenül kiüresedtek és elavultak. A számomra nosztalgikusan szimpatikus "szocdem" megközelítéseket pl. a tőke által pont a szakszervezetek nyomására teljesen átalakított technológiai környezet, munkaszervezés teljesen érvénytelenítette. Hogy konkrétan, egyben visszautalva az általad is felvetett kulcsfontosságú problémára, itt van pl.most Mo. előtt a munkanélküliség problémája, melynek a megoldása előtt két dolog tornyosul főleg. Alacsonyan képzett tömegnek kéne "közmunkát" adni. Pl. Hitler 1936-ban a sztrádaépítéseivel jelentős tömeget munkanélküli tömeget szívott fel (a fegyverkezést most hagyjuk). De a mai technológia mellett, mikor egy 4-es metró alagútfúrásának javát egy 16-fővel üzemeltetett brigád ellátja, ez nem jelenthet jó megoldást...
Nem kérek Tőled semmi mást, csak az együttgondolkodás lehetőségét, mindenféle elvtelen intellektuális kompromisszum nélkül.
Vitára készen, tisztelettel üdvözöllek!

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.07.31. 21:15:03

Elnézést kérek, hogy csak ilyen soká válaszolok, bár egy ilyen természetű párbeszédben talán nem a gyorsaság a legfőbb szempont, azonban mégis, kérlek, ne vedd udvariatlanságnak.

A kérdés egy gyakorlati ember számára végső soron roppant egyszerű. Mondjuk munkát kell adnom 50 ember számára, ez a feladat. Kell keressek hát valamilyen tevékenységet, ami a piacon értékesíthető eredményt hoz, az most szinte mindegy, hogy hazai vagy külföldi piacon.

Vonatkoztassunk most el az állami megrendeléstől, mert meggyőződésem, hogy az állami megrendeléseken marakodás a hazai gazdaság, de a közélet egyik legnagyobb problémája is.

A gond ott kezdődik, hogy egy piacképes termék létrehozásához olyan műszaki, technológiai, szervezési, logisztikai és marketing háttér szükséges, amellyel egy hazai induló vállalkozás önerőből nem tud megbirkózni. Maga a munkaerő igen, hiszen külföldi tulajdonú cégeknél jól teljesít. De önerőből egy hazai vállalkozás nem nagyon tud eljutni a saját termék létrehozásáig. Marad a negyed-ötödvonalbeli beszállítói szerep, ahol az árbevételt, így a fedezetet a szűknél is szűkebben mérik.
süti beállítások módosítása