HTML

Nyárspolgár

Korábbi tevékenységem során többen megjegyezték, hogy nyársatnyelt vagyok. Egy barátom említette azt az elméleti megfontolást, hogy az egyenes gerinc is hasonlóképpen hat, mint a lenyelt nyárs. Kísérletet teszünk arra, hogy ezen megoldás felé közelítsük életünket - és ennek gondolati vetületét egy blogfelületen is megjelenítsük.

Friss topikok

  • Elpet: @Herr SturmLikudnik: Uram, ezek a viták ma nem valós dolgokról szólnak. Nem valós a kormány tevé... (2012.12.31. 16:59) Szakoktatás
  • Elpet: @Ma chi è questo Joker?: Az az igazság, hogy nem néztem végig az előadást és a sajtóbeli kivonat... (2011.07.27. 18:59) Nyugatra nézve III.
  • Téglagyári Megálló: @tölgy: Annak idején azt gondoltam, hogy csak a hazai helyzet súlyos, aztán találkoztam a phdcom... (2011.03.23. 12:51) Hogyan tegyük tönkre egyetemi karrierünket?
  • Elpet: @Grift: Nézze, egészen őszintén megmondom: elment a kedvem. Ezt a műfajt pedig rossz kedvvel nem... (2011.03.10. 06:56) Feltalálók és befektetők
  • bbjnick: 1. Istengyermek, kit irgalmad Közénk lehozott, Angyaloknak énekével N... (2010.12.25. 05:16) Gloria

Linkblog

2010.01.19. 22:30 Elpet

Üzem a falu végén

Egy ötletet adok közzé arról, hogyan is lehetne a globális viszonyokat a magyar vidéki élet és tradíció megőrzésére hasznosítani.

Előrebocsátok két dolgot. Először is: a globalizmust nem kell szeretni. Erre nincs ok és ráadásul igény sincs rá. A globalizmussal egy dolgot kell tenni: a saját javunkra fordítani. A globalizmussal kapcsolatosan egy dolgot tilos tenni: bezárkózni és elszalasztani a lehetőségeket, amelyeket nyújt.

Másodszor: amit most leírok, az egy kósza ötlet csupán. Nem kell mindenkinek így csinálni, nem kell akár egy helyen is megvalósítani így, ahogy leírom. Nem leszek ennek a modellnek csendben és tisztesen megőrülő prófétája. Ha valaki olvassa és megtetszik neki, használja fel, ha nem, felejtse el. Egy dolgot kérek, hogy mindenki vegyen figyelembe: a gondolatmenetet.

Építsen egy falu egy üzemcsarnokot. Állami támogatással, EU források bevonásával, saját erővel, bárhogy. Építsen egy könnyűszerkezetes csarnokot, kitűnő hőszigeteléssel, termálvízfűtéssel, megfelelő méretű oldal- és tetővilágító elemekkel, a tetőn összegyűlő esővíz használati víz céljára történő tárolásával, veszélyeshulladék-tárolóval és szelektív hulladékgyűjtővel, irodákkal, energiaellátással, informatikai infrastruktúrával, mindennel, ami csak egy üzemhez kell. Alapítson ehhez egy önkormányzati céget, amely a vagyonkezelést végzi. Vegye számba, hány fő munkaerőt tud itt biztosítani. Utána pedig nézzen körül a világpiacon, milyen munkával is tudná megtölteni.

A világgazdaságban rengeteg a szerelő és tömegcikkgyártó munka. Ezek szakképzettséget nem, ám emberi igényességet nagyon is követelnek. Ebben a magyar vidéki munkaerő jó, az olcsó munkabért biztosító országok munkaerejéhez képest elég jók a pozícióink. Műszaki cikkeket gyártó cégek folyamatosan keresnek ilyen kapacitást. Szerezni kell egy ilyen kapcsolatot.

A külföldi cégnek nem rossz megoldás. Kész épület várja, amelybe csak gépeket kell telepíteni, akár használt gépeket. Az önkormányzat gondoskodik munkaerőről, a bérköltségre hosszú távú megállapodást lehet kötni. Az egész dolog kiszámítható, tervezhető, stabil hátteret kap.

A falu közösségének is jól jönne ez. Az asszonyok lenne hol dolgozzanak, anélkül, hogy a gazdaságot fel kellene adni. A részleges mezőgazdasági önellátás mellett lehetőség nyílna jövedelemhez jutni, nem az lenne a pénzkereset egyetlen módja, hogy felvásárlóknak nyomott áron eladják, amiért egész évben görnyedtek. A fiatalok nem kellene városra menjenek munkát keresni, nem kell kiszakadjanak a közösségből, a falu nem öregszik el. A gyárba mindig kell szakmunkás, esetleg mérnök, a közösség helyet tud tehát adni a társadalmi mozgásoknak is.

A helyzet nem kiszolgáltatott. Ha a cég nem tartja magát a megállapodásokhoz, el lehet küldeni, keresni lehet másikat. Ha elmegy, ugyanúgy jöhet helyette más. Az önkormányzati tulajdonú cég a bérleti díjon keresztül bevételhez juttatja a községet, tetszőleges és megállapodás szerinti mértékben, a bevétel nem függ az adók megszabott mértékétől.

A bevételből a község építhet, vásárolhat magának maradandó értékeket. Például vegyes tüzelésű Diesel-motorral hajtott generátort, amelyet repceolajjal lehet üzemeltetni, vagy kis gőzturbinás generátort, amely szalma és más mezőgazdasági hulladék tüzelésével csúcserőműként üzemelhetne a faluban, hulladékhőjével az iskolát és közintézményeket vagy melegházakat lehetne fűteni. A saját erőmű szükség esetén, energiakorlátozással akár el is láthatja a falut.

A lehetőségek óriásiak.

Tegyük hozzá, hatalmas szükség lenne bátorító és anyagi támaszt adó kormányzati segítségre ahhoz, hogy az ilyen álmokból valóság legyen. Bízzunk benne, hogy ez sem marad örökre elérhetetlen ábránd.

42 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nyarspolgar.blog.hu/api/trackback/id/tr431685894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

teknős 2010.01.19. 22:35:59

Igen. Valami ilyesmire gondoltam én is. Kicsi, a változásokra könnyen reagáló cégek. De én innovációra is gondoltam. Hogy a kiművelt emberfők is visszatérjenek. Hogy legyen, aki megvédje az öregeket. Hogy a kistérségek lehetőségeit is kihasználjuk. Kár, hogy LEADER pénzeket kidobtuk az ablakon...

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.01.19. 23:11:05

@teknős: Igen, hát az innováció is fontos lenne. Helyi sajátosságokat integráló innováció. Csak hát ez roppantul tőkeigényes. Egyelőre még a vázolt megoldáshoz, egy infrastruktúrával ellátott, korszerű épülethez sincs elég pénze egy falusi közösségnek. De ne keseredjünk el, valami ilyesmi lesz a jövő útja, a települési közösségekre épülő társadalom diffúz gazdasági és energetikai rendszerrel.

karaulu 2010.01.20. 00:21:16

Szerintem nagyon jó az elgondolás. Kicsit hasonló ez a TSZ melléküzemágakhoz. A mg-i munka mellett általában könnyűipari, feldolgozóipari üzemek (ládagyár, parkettaüzem, stb.) működtek az átkosban a TSZ-ekben. Kevés konkrétumot tudok róluk, de rögtön ez ugrott be. Kisebb volt az egyoldalúság miatti kiszolgáltatottság.

karaulu 2010.01.20. 00:30:49

Nem akarom elvinni a téma fonalát, de sok egyéb is kellene a falvakba. Pl. saját felvásárló és értékesítő szervezetek, nagykereskedelmi szinttől a boltokig. Fekete István "Zsellérek" c. csodálatos regényében 1939-ben erről is ír. A problémát azóta sem sikerült megoldani.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.01.20. 21:10:16

@karaulu:

A logisztika és az infrastruktúra jelenlegi szintjén semmi nem indokolja, hogy a termelést nagyvárosokba koncentráljuk. Kőbányáról vagy Angyalföldről semmivel nem könnyebb elszállítani a kész vagy félkész terméket, mint Balástyáról vagy Zsombóról. Mindenfajta ésszerűség a diffúz gazdaságszerkezet irányába mutat, a kistelepülések megszűnéséről szőtt torz és beteges ábrándok semmivel nem támaszthatók alá.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.01.20. 21:18:53

@karaulu:

No, itt viszont a modern logisztika monstrumot szült. Mórahalmon megtermelik a paprikát, összegyűjtik, becsomagolják, beviszik a hiper gyűjtőhelyére, megy érte a kamion, bekerül a központi logisztikai raktárba, bevételezik, aztán kiszállítják a szegedi áruházba, ahol megveszi a Szegeden dolgozó, tanuló család, akik Domaszéken építettek házat. Hazaviszik és megeszik 10 kilométerre onnan, ahol megtermelték, közben pedig a paprika utazott, raktározódott 2 hetet. Ez a logisztikai rendszer abszurd. Arra az elvre épül, hogy az izzólámpa és a kormos körte ugyanolyan áru. Ez pedig óriási tévedés. Na, ebben bizony lehetne még óriásit alkotni.

karaulu 2010.01.20. 23:11:23

@Elpet: A termelőnek fel kell tenni az e-bay-re a paprikáját :-)

karaulu 2010.01.20. 23:18:55

@Elpet: Egyébként az internetes rendelés talán nem is vicc. Ha az ebédkiszállító cégeknek megéri, megérheti a gazdaszövetkezeteknek is egy körúton házhoz szállítani az árut. Összesíthető a gazdák kínálata és az igények, nem kell a piacra mennie senkinek. Legfeljebb ha kifejezetten arra vágyik.

bz249 2010.01.21. 12:45:06

@Elpet: "Kőbányáról vagy Angyalföldről semmivel nem könnyebb elszállítani a kész vagy félkész terméket, mint Balástyáról vagy Zsombóról."

Sot idoben lehet, hogy tobb is. Igazsag szerint ugye a legtobb gyar eleve zoldmezos beruhazaskent epul a varos hataraban (merthat igy meg lehet uszni a varosi bumlizast es sokkal nehezebb jarmuveket is lehet fogadni), szoval amennyiben a feltelek adottak akar nagy multinacionalis cegek is telepithetnek gyarat pl. Korosladanyba

hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6r%C3%B6slad%C3%A1ny

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.01.21. 23:33:34

@karaulu:

A hiperek logisztikai módszere nem teszi lehetővé ezt a fajta működést. De sokféle rendszer lehetséges, az ebédkiszállító cég is egyfajta eljárást követ, itt óriási lehetősége lenne innovatív eljárások alkalmazásának.

Megálló barátom fentebb be is mutat egy ilyet, érdemes lenne tanulmányozni.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.01.21. 23:42:10

@bz249: A mai világ logisztikai hálója pontosan azt célozza, hogy a termelés ne koncentrálódjon, hanem egyenletes eloszlásban jelenjen meg. Szokás ostorozni a magyarokat azért, hogy röghöz vannak kötve, nem költöznek az ország másik végébe azért, hogy állást kapjanak egy szerelősoron. De a dolgot meg lehet fordítani. Mindenfajta erőforrás egyenletesebb használatához vezet, ha a termelést terítjük szét. Nem látom értelmét annak, hogy a zsúfolt ipari körzetekbe zúdítsunk még további tízezreket azért, hogy legyen munkaerő az újabb üzemekhez.

karaulu 2010.01.22. 09:22:49

@Téglagyári Megálló: Pont valami ilyenre gondoltam kicsiben. Ez egy nagyon profi vállalkozás. Azt nem írja le, hogy szerzik be az élelmiszert, de láthatóan van rá megoldásuk.

Tehetetlen Dodó 2010.01.26. 14:29:46

Az ötlet jó.
Először persze a legfontosabb alapfeltételnek kell teljesülnie: kell végre egy olyan kormány, amely patrióta gondolkodású és felfogja, hogy a vidék elpusztítása helyett annak felemelése az egyetlen járható út.
Mert a jelenlegiek garázdálkodása mellett nemhogy üzemcsarnokra nem telik, de még az iskolát, postát, orvosi rendelőt sem lehet fenntartani, az egyéb infrastruktúráról nem is beszélve.
Lehet, hogy április 11-én, estefelé kellene visszatérni a megvalósítás részleteire...

Tehetetlen Dodó 2010.01.26. 14:34:36

@karaulu: A minap adták át a szociális bolthálózat 160. üzletét. Örülök neki, jó példa arra, hogy működhet az alulról jövő szerveződés.
Abban meg igazad van: nem kell idegenkedni a korszerű eszközöktől.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.01.26. 21:42:09

@Tehetetlen Dodó:

Az az este reményeink szerint az ünneplésé lesz, kedves Dodó, a rá következő héten is lesz időnk megvitatni.:)

További fontos intézkedések lehetnek még: állami és kormányhivatalok, állami cégek központjainak vidékre költöztetése.

Hangsúlyozom ismét: a logisztika, a szállítási infrastruktúra és az informatika jelen fejlettsége mellett semmi nem indokolja az ipar és a közigazgatás nagyvárosokban való koncentrációját. A jövő a diffúz struktúráké, amelyek nagyon jól hasznosítják az erőforrásokat és roppant biztonságosak.

Lehet még egy ilyen pozitív hozadéka is egy ilyen fejlődésnek: csökkenő lakosság, élhető Budapest. Csak ahogy így eszembe jut.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.01.30. 09:03:28

Talán kicsit utánlövés a kommentek végén, de azért idelinkelem Ambrus Lajos két héttel ezelőtti, MN Magazinban megjelent írását:

www2.mno.hu/portal/688489

Téglagyári Megálló 2010.01.30. 13:06:17

@Gasper:

Azt hiszem a cikk vége tartozik ide:

---
Vagyis, átugorva néhány levezetést, merre volna az előre a gyümölcsészetben? Tóth tanár úr rövid szőlőhegyi, régi gyümölcsösben tett kirándulás apropóján arról beszél, amit ma többen gondolnak. Akár én is írhattam volna mint egy mai mentőcsónak szakszerű leírását vagy mint az egyedül korszerű gazdálkodás lehetőségét – amelyet ő tudományosabban, tán szárazabban, de pontosabban meg is tett:

„Véleményem szerint a jelenlegi iparszerű termesztésből csak a csúcstechnológiára alapozott, agyonszabályzott változatok (pl. műszeres károsító-előrejelzés, célzott, szuperszelektív védekezés) lesznek életképesek a közeljövőben, de ezek is csak a nagyvárosok közelében és a fő szállítási útvonalak mentén, és csak addig, ameddig a kőolajalapú világgazdaság erőforráshiány miatt vagy egyéb okból össze nem omlik. A többi területen viszont hosszú távon csak az önellátó gazdálkodás szélsőséges »no input« változatait látom fenntarthatónak. Ez utóbbinak megvan az a nem lebecsülendő előnye, hogy megszüntethető a világgazdaságtól való kiszolgáltatottsága, függése, mert évezredes tapasztalatokon alapuló mintákkal szolgál. A legelőgyümölcsösre, gyümölcserdőre, erdőkertre és a régi »szőlőre« alapozott, az állattartást, a kertészetet és a tűzifaellátást térben is egyesítő, ártéren és dombvidéken egyaránt megvalósítható helyi önellátó gazdaságot tehát egyaránt tekinthetjük az emberiség hajdani bölcsőjének és jövőbeli mentőcsónakjának, bárkájának!”
---

Talán kár ennyire dichotómiában látni, annak azért örülök, hogy az organikus mezőgazdasági kultúrának is látja a helyét.

Az internetes kereskedelemmel pedig meg lehetne oldani azt, hogy az ebben, "kis hatékonysággal" előállított áru is megtalálja a vevőjét. A kulcs a hitelesség, vagyis hogy a szállító tényleg az adott termelőtől származó árut szállítsa a vevőnek, és ki tudjon alakulni egy bizalmi háló a vevők és a termelők között. Szívesebben vásárolnék így, mint egyen-árut a teszkóban.

bz249 2010.01.30. 13:59:31

@Téglagyári Megálló: kar, hogy ez az onellato mezogazdasag a maihoz kepest fele akkora termesatlagot sem eredmenyez... szoval tessek hozzatenni, hogy a lakossag fele ki fog halni, ha valoban igy lesz. :(

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.01.30. 15:04:51

@bz249:

Szerintem nem arról van szó, hogy kaszások meg kévekötő asszonyok arassák a gabonát. A nagyüzemi mezőgazdaság szerepe a tömegek ellátásában és bizonyos fajta termények esetében nem kerülhető meg. Én a lényeget abban látom, hogy ami megoldható kis körökön belül, azt nem kell nagy szervezetekre bízni. Gőzölős vasalót azért kell megacégnél gyártani, mert a kisiparos által előállított változat megfizethetlenül drága lenne. De a földiepret Katikától veszem a piacon, mert az éretlenül leszedett, pirosítóval befújt, dobozba rakott és háromszor megkamionoztatott változat a nyomába sem ér annak, amit hajnalban éretten szednek le, és délelőtt megveszem. Mindenhez tartozik egy optimális üzemméret és kereskedelmi lánc.
Azt meg még mellékesen hozzátenném, hogy a kis körökön belül termelt és elosztott élelmiszer valóban nem a tömegellátás, ahanem az igényes minőségi fogyasztás körébe tartozik. Magyarország nem egy túlnépesedett ország, megtehetnénk, hogy jól élünk és jót eszünk. Mondjam azt, hogy én, aki piacon és hentesnél vásárolok, sokkal jobb minőséget fogyasztok, mint aki a hiperben veszi a legdrágább dolgokat?
Jó, mondjuk a sajt más kérdés, az nálunk valahogy nem sikerül igazán.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.01.30. 18:46:31

@Téglagyári Megálló: az idézett cikk inkább egy irodalmi igényű tárca, úgyhogy én csak a gondolatisága miatt linkeltem ide.

Más. Mezőgazdaság és családi gazdálkodás, valamint azok regionális kereskedelembe való kapcsolása terén érdemes megnézni az észak-olasz szisztémát. Nagyon penge és tökéletesen patrióta módon csinálják.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.01.31. 20:56:39

@Gasper:

Nagy szükség van az ilyen, alkalmasint irodalmi köntösbe bújtatott buzdításokra. A technikai részleteket a szakemberekre kell hagyni, szélesebb közönség előtt a cél az kéne legyen, hogy egy szellemiséget erősítsünk és bátorítsunk. Azt a szellemiséget, hogy léteznek dolgok, amelyeket kis körökön belül meg tudunk oldani magunk is, a saját kedvünkre és igényeink szerint.
Például felkelteni az igényt olyan vendéglőkre, ahol tudom, hogy melyik gazdától származik a disznó- és kacsahús, ahol akár meg is reggelizhetek stabil minőségű, megszokott ízű szalonnából és kolbászból, ahol tudom, hogy egy állandó termelői háttér áll a teljes vendéglátás mögött. Igénnyé tenni azt a szellemiséget, amelynek nem kell naponta elmagyarázni, hogy ez miért fontos. Amelyik érti, miért minőségi igény, hogy ne a multinál nagy tételben vásárolt szabvány pulykagyári húsból készüljön a panírozott töltött szelet minden egyes étteremben, hogy ne ugyanabból a kínai konzervgombából készüljön az a tejszínes gombaragu, amelyiknek ugyanaz az íze Nyírbátortól Nagyatádig mindenütt.
Egy ilyen minőségi törekvés is a nemzetstratégia egyik pillére lehetne.

A kereskedelmi, vendéglátós és logisztikai szakember meg majd kitalálja, hogy lehet ezt megoldani, ez a dolga.

bz249 2010.01.31. 21:53:34

@Elpet: lényegében Michelin-csillagos éttermet szeretnél minden bokorba. Részemről támogatom, de azért ez hogy úgymondjam férfias kihívás. :)

Egyébként a minőségi élelmiszer pártján állok (bár a paradicsomból az ipari fajta jobban ízlik, de ez részletkérdés), ellenben anyagilag meg is tehetem. Falun biztos olcsóbban is megoldható, de a városban aligha van kedvező árú alternatívája a halliszten nevelt csirkének.

Téglagyári Megálló 2010.02.01. 10:15:40

@Gasper:

Tudsz irodalmat adni, németül vagy angolul?

Téglagyári Megálló 2010.02.01. 10:17:12

@bz249:

Én mostanában jártam egy ilyen étteremben, ott is hagytam egy tizest.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.02.01. 21:49:55

@Elpet: pontosan ez volna a lényeg. Rendszeresen járok Toscanában, ahol -de ez egész Itáliára igaz- a hipermarketekben legalább ötven százalékban regionális élelmiszereket árulnak. Kiváló minőségű helyi borokat, helyi sajtokat, helyi kolbászokat, szalámikat, mortadellát, olivaolajat és akármit, amit kisebb családi manufaktúrák, vagy közepes méretű helyi üzemek állítanak elő. Persze Ausztriában is hasonló a helyzet: mondjuk egy klagenfurti és egy salzburgi Spar alapvető élelmiszerkínálata nagyban eltér egymástól a regionális beszállítóknak köszönhetően.
Nálunk meg mi a helyzet? Sopronban és Szegeden ugyanazt az ipari trappista sajtot, ugyanazokat a felvágottakat kapod bármelyik üzletben. Tej dettó, tejföl dettó.
Azt hiszem, hogy ezzel mindent elmondtam.

@bz249: ebben a kontextusban nincsen szó Michelin csillagokról. Ez elsősorban kultúra és nem pénz kérdése.

@Téglagyári Megálló: milyen irodalomra gondolsz?

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.02.01. 22:24:13

@bz249:

Nem hívják azt Michelin csillagnak. Elég oda egy jó kis kedélyes cégtábla, meg jóízű, egyszerű ételek.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.02.01. 22:45:36

@Gasper:

Attól tartok, hogy egy ehhez hasonló működés hosszú folyamat során tud csak kialakulni. Hiába nyit valaki ilyen éttermet, ha nincs meg a megfelelően igényes kereslet, fel fogja adni. Valahogyan párhuzamosan fejlődve kellene az igényeknek és lehetőségeknek egymást támogatva fejlődniük.

Megint csak a pusztító kádárprolizmushoz jutunk vissza. Hosszú ideig tartó építkezés kell ide, és az bizonyos, hogy kormányzati segítség nélkül, csupán az egyének és közösségek belső erőforrásaira támaszkodva ez szinte kilátástalan küzdelem.

Mindenesetre az olasz és ausztriai példáid is mutatják, hogy a hiperek kizárólagosságára épített élelmiszer-kereskedelem nem a nyugati modellek megjelenését jelenti.

karaulu 2010.02.02. 16:07:15

Debrecen mellett, egy tanyán is van ilyen, a neve Paripa csárda. Minden nap másfajta menü (pl. hal, disznótoros), és másfajta zene van (nosztalgia, cigány, stb.). Vasárnap 3000 Ft-ért (gyerekeknek 1500-ért) svédasztal, ahol minden kapható, mi szem s szájnak ingere. A töltött káposztától a borjúpörköltön át a somlói galuskáig és hortobágyi húsos palacsintáig. A húst maguk termelik, az istállóban a gyerekek nagy örömére meg lehet nézni az állatokat, disznót, juhot, nyulat. Lovagolni is lehet, és az étterem melletti boltban saját készítésű kolbász és szalonna kapható.

Hasonló profilú fogadókból hálózatot lehetne kialakítani. Regionális fejlesztési irodában dolgozó ismerősömtől tudom, hogy a magyar falvak sokszor sajnos vetélytársként tekintenek egymásra, holott ha összeállnának, közösen sokkal vonzóbb programokat tudnának kialakítani, ahol mindenki egy kicsit mást kínálhatna: az egyik lovaglást, a másik golfpályát, a harmadik termálfürdőt. A német nyugdíjasok 2 hét alatt így végigjárhatnának egy kis körutat, és kiélvezhetnék a nyugdíjaslét minden szépségét. Egyedül szinte egyik falu sem képes 2-3 naposnál hosszabb, változatos programot ajánlani.

karaulu 2010.02.02. 16:13:25

Az valószínűleg túlzás, hogy az összes feldolgozott húst képesek maguk megtermelni, de házi készítésű kolbászuk tényleg kapható.

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2010.02.03. 00:08:47

Aszondom, nem ártana az élelmiszeriparnak nevezett bigyulát feléleszteni. Ez lényegesen kevésbé tőkeigényes, mint sok "menő" ág.

Ha megéri a Zolasznak a magyar tejet kivinni Digólandbe, parmezánosítnai, majd visszakamionozni és tesco gazdaságosan haszonnal eladni... a gazdasági válság közepén is kell enni és egyre több az éhes száj kerek e földön. A föld adott, alacsony és magas képzettségű szakágú munkaerőnk van.

Nota bene: a békebeli monarchiás időkben a malomipar volt a nagybötűs húzóágazat.

Téglagyári Megálló 2010.02.03. 11:16:57

@Gasper:

Erről szeretnék olvasni:

"Más. Mezőgazdaság és családi gazdálkodás, valamint azok regionális kereskedelembe való kapcsolása terén érdemes megnézni az észak-olasz szisztémát. Nagyon penge és tökéletesen patrióta módon csinálják."

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.02.03. 22:21:14

@karaulu:

Nem volna haszontalan az ilyen éttermekről egy listát, katalógust készíteni. A blog formátuma megfelelne erre a célra, hozzá is lehetne szólni, tapasztalatokat megosztani.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.02.03. 22:25:48

@Herr SturmLiberator:

Kellene bizony. És azt is hozzáteszem, hogy az élelmiszeripar fejlődése a magyar gépiparnak is adhatna egy lökést, különösen, ha támogatnánk a hazai beszerzést.

A taljánoktól a parmezánosítást viszont megtanulhatnánk. Életem egyik nagy keserve, hogy a sajtkészítés itthon nem nagyon megy.

bz249 2010.02.04. 10:46:20

@Elpet: van viszont kivalo palinkafozesunk es szalamigyartasunk :)

Nem biztos, hogy sajtban kell dobbantanunk, az egy meglehetosen tradicionalis szakma es nem hiszem, hogy magyar termekkel be lehet torni a minosegi elelmiszerek piacara.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.02.04. 22:23:15

@bz249:

Hát azért, ha megengeded, én szívesen ennék jó magyar sajtot is. Én sem arra gondoltam, hogy a francia piacon szerezzünk pozíciókat. :))

bz249 2010.02.04. 23:02:03

@Elpet: semmi gondom nem lenne a jó magyar sajttal (egyelőre nincs ilyen)...

Ellenben több esélyt látok a hús- és a szesziparban (itt simán rámentem a magánexportra, és jelentős részben magyar szalámit, szalonnát, kolbászt és alkoholt fogyasztok Németországban is) vagy akár a fűszerpiacon. De ha valaki képes jó sajtot gyártani az csak jó (mondjuk az eredeti normandiai camambert-t ~2000 Ft/kg áron mérik nyugaton, szóval nem látom a piaci rést).

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.02.05. 08:22:52

@Téglagyári Megálló: szakirodalomban annyira nem vagyok otthon. Inkább saját tapasztalataimra hagyatkozom. Sógornőm Toscanába házasodott, ahol a család egy része a mezőgazdaság környékén dolgozik. Innen származnak közvetlen információim.

Egyébként pedig ezt a blogot mindenképpen ajánlom:

buvosszakacs.blog.hu/

Itt nem csak csúcsgasztronómiáról esik szó.

@bz249: "van viszont kivalo palinkafozesunk es szalamigyartasunk :)"

A kiváló szalámigyártásunk már réges régen a múlté. A téliszalámi csak Magyarországon számít világszínvonalúnak, az egész csak önáltatás. Bármelyik regionális olasz szalámi lekőrözi a mi -egyébként olasz eredetű- Pickünket.
Bécsben, a Grabenen lévő Meinlben ugyan hagyományból lehet kapni Pick termékeket, de az ott kapható olasz és osztrák áruk ár-érték arányban többnyire vernek minket.
Most nem tudom hogy mi a helyzet, de a téliszalámit évekig dán alapanyagokból készítették Szegeden.

bz249 2010.02.05. 12:16:01

@Gasper: pontositok, olyan hagyomanyunk legalabb volt. Sajtgyartasunk meg sose, es mondjuk egy emig Rustique camambert ~2500Ft/kg, es egy trappista meg ~1500Ft/kg addig nem tudom eszrevenni azt piacot, amit megszerezhetunk. :(

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2010.02.05. 13:45:06

@bz249: világos. Szalámi ügyben valóban van hová visszatekintenünk. Mint ahogyan valamikor a magyar polgári gasztronómia is szenzációsan ötvözte saját gasztrokulturális hagyományainkat például a francia konyhatechnológiával (lásd. Gundelék, Dobos C. József, Kugler stb).
Viszont sajtban tényleg nem voltak világrengető eredményeink, amennyiben a mai Magyarország területét nézzük. Persze sajtkultúrában nehezen mérhetjük magunkat az olaszokhoz és a franciákhoz, de még a dánokhoz és az osztrákokhoz is.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2010.02.07. 21:38:25

@Gasper:

Talán segít ebben a gondolatmenetben, ha ismét elvonatkoztatunk a nagyüzemi termelés-világpiac viszonyrendszertől, hiszen föntebb már nagyjából egyetértettünk, hogy az élelmiszer kérdésében kisebb körök is egységként kezelhetőek.
Kolbász-szalámi tematikájában egy kérdés, hogy a Pick milyen minőséget és egyediséget jelent a világpiacon. Én magam nagyon szeretem a Pick téliszalámit leheletvékony szeletben vajaskenyéren, reszelt Pannónia sajttal, főtt tojás karikával, csemegeuborkával. De nem mindennapi táplálékom, és lehetséges, hogy egy olasz szalámival is jól esne, bár patriotizmusból nyilván a Picket választom, ha választok. Ám akárhogy is áll a dolog, nekem a kolbász és a szalámi az, ami a környező falvakban készül, és hozzáteszem, hogy ezzel a szegedi városlakók nagy többsége is így van. Az eredeti parasztreceptek szerint készült füstöltkolbász, fehérszalámi, pálannya nem tudom, hogy állja meg a helyét világviszonylatban, de talán nem is készül nemzetközi karrierre. Biztos másfelé is tudnak jót készíteni, de mi ezt szeretjük. Nekünk ez a legjobb, mint a nagymama főztje.