HTML

Nyárspolgár

Korábbi tevékenységem során többen megjegyezték, hogy nyársatnyelt vagyok. Egy barátom említette azt az elméleti megfontolást, hogy az egyenes gerinc is hasonlóképpen hat, mint a lenyelt nyárs. Kísérletet teszünk arra, hogy ezen megoldás felé közelítsük életünket - és ennek gondolati vetületét egy blogfelületen is megjelenítsük.

Friss topikok

  • Elpet: @Herr SturmLikudnik: Uram, ezek a viták ma nem valós dolgokról szólnak. Nem valós a kormány tevé... (2012.12.31. 16:59) Szakoktatás
  • Elpet: @Ma chi è questo Joker?: Az az igazság, hogy nem néztem végig az előadást és a sajtóbeli kivonat... (2011.07.27. 18:59) Nyugatra nézve III.
  • Téglagyári Megálló: @tölgy: Annak idején azt gondoltam, hogy csak a hazai helyzet súlyos, aztán találkoztam a phdcom... (2011.03.23. 12:51) Hogyan tegyük tönkre egyetemi karrierünket?
  • Elpet: @Grift: Nézze, egészen őszintén megmondom: elment a kedvem. Ezt a műfajt pedig rossz kedvvel nem... (2011.03.10. 06:56) Feltalálók és befektetők
  • bbjnick: 1. Istengyermek, kit irgalmad Közénk lehozott, Angyaloknak énekével N... (2010.12.25. 05:16) Gloria

Linkblog

2009.11.25. 23:00 Elpet

Globalizmus és közösségek

bbjnicknek baráti üdvözlettel



A globalizmus, ahová csak beteszi a lábát, felbomlasztja a régi közösségeket, elsősorban a falusi és kisvárosi létformát alakítja át gyökerestül. A falu világának átalakulása a legszembetűnőbb. Ez a jelenség játszódott le általában az iparosítás során, de a globális cégek megjelenése hihetelenül felgyorsítja a folyamatot. Lényege szerint azért, mert a régi közösségek a hagyományos mezőgazdasági munkák ritmusában alakítják életüket, a természethez közeli életmód törvényei szerint működnek, és ezt a globalizált életstílus egykettőre felülírja.
A globalizáció a nyugat-európai és észak-amerikai országokon kívüli területeken úgy tűnik fel, hogy egy ország vezetése nem tudja biztosítani a nép ellátását. Ez történhet népesedési okokból vagy az addigi gazdasági-társadalmi rend felbomlása miatt. Ez történt Magyarországon a Horn-kormány idején, amikor is az ország elutasította a szocializmus után jött Antall-korszak pályáját, és a `94-ben uralomra kerülő kormány sem tudott saját országépítési modellt felmutatni. A recept egyszerű: hívj az előzőekben bemutatott tömegterméket előállító külföldi cégeket, akik munkát adnak, és  tömegterméket forgalmazó külföldi áruházakat, akik olcsó termékeket hoznak be és árulnak. A dolog önműködő: a kétféle szereplő az ellátás gondjának nagy részét leveszi a vezetés válláról. A modell csikorogva bár, de azóta is működik. Kell még hozzá a tömeglakás intézménye, ezt Magyarországon építeni sem kellett, a lakótelepek már készen voltak

Az érzés mámorító. Különösen azokon a vidékeken, ahol az emberek önellátáshoz közelibb, szerény és kemény életet élnek, döntő változást hoz a globális világ. Munkahelyen dolgozol napi egy műszakot, hétvégéd szabad. A fizetésből megveszed, ami kell, az élet nem folyamatos éjjel-nappali küzdelem már, a küzdelmed helye a gyár, ideje a munkaidő. Utána átöltözöl, elmégy moziba vagy este TV-t nézel, és magadba szívod azt az érzést, amit az életednek gondolsz most már. Az olcsó kereskedelmi világ a filmek mondén világának játékváltozata, és te jól érzed magad benne. Filmhősfrizurát csináltatsz, a ruhád hasonlít, a diszkók sötétjében ugyanúgy  villognak a fények, mint a filmen, csak épp olcsóbb italokat iszol. Készen kapsz egy világot, amiről azt hiszed, hogy te akartad magadnak a régi helyett, ahol kiszabott helyed volt a természet és a közösség törvénye szerint.

A folyamat megállíthatatlan, mert az emberek a régi életforma helyett szinte mindig ezt választják, ha felkínálják a lehetőséget. Faluról városra, mezőgazdaságból iparba, helyiből globálisba mozog a munkaerő, ha teheti. Mert az életforma vonzása ellenállhatatlan. A nyers, természetes világtól az emberi munka által alkotott környezet felé mozog mindenki. Feltartóztathatalan változás, ha egyszer elindul, mindent lesöpör.

Eddig a helyzetkép. Sötét színekkel kell-e fessük ezt?  Ha úgy hasonlítom össze, hogy egy kis kertes házat, melyet szőlőlugasok öveznek, vetek össze a tömeglakással, mely húgyszagú lépcsőházra nyílik, a döntés nem lehet kérdéses. De a helyzet nem ilyen egyszerű.

A túlnépesedett országokban, ahol a mindennapi megélhetés  gondot jelent millióknak, a mérleg pozitív, hiszen az éhhaláltól menekülnek meg az emberek. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül az emberek vágyait sem. Ugyanis a globális vállalat olyan begyűjtőhely az emberi munkaerő összpontosításához, ahová nem kell korbáccsal hajtani az embereket, hanem maguktól mennek, mert valamiért kell nekik az a világ, amibe kicsike pénzükért cserébe be tudnak lépni. Mert a munkájáért ruhát, parfümöt, robogót, autót vesz, mert emberi identitását immár körülhatárolja és elkülöníti a közösségtől a nagyváros tömegében azáltal, hogy emberi kéz alkotta tárgyakkal vonalat húz maga köré. Dackorszak ez. Nem véletlen, hogy a hagyományos zárt közösségek fiataljai könnyen vándorolnak a globális világ városaiba.

Ezekkel a vágyakkal nehéz mit kezdeni, ezekből fel kell nőni. Egyénileg és közösségileg egyaránt. Mert a következő generáció, ha gyarapszik anyagilag, felfedezi a régi gyökereit. Felfedezi a csendes falusi, kisvárosi házak tornácain, teraszain való halkszavú baráti borozást, a saját kertben termett zöldség és gyümölcs ízének örömét, a kisközösségi lét nyugalmát, az eseménytelenség szépségét. És olyan életet tud már teremteni magának, amit  nem keserít többé a régi falusi élet szívszorongatóan kemény küzdelme a puszta létért, vagy a kisvárosi lét merev formáinak kötelező ereje a társadalmi pozíció, így a megélhetés megőrzéséért. Van ilyen pozitív kifejletű forgatókönyv, hiszen példák is vannak rá. Olyan példák, ahol ez a fejlődés akár egy emberöltő alatt végbemegy. A globális hatásokat kikerülni nem tudjuk. Legyen hát egy ilyen fejlődés a cél.

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nyarspolgar.blog.hu/api/trackback/id/tr231552870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Téglagyári Megálló 2009.11.26. 08:06:21

Jó reggelt!

Kötöm az ebet a karóhoz: én jól megvolnék egy vidéki városban is, és nekem nem annyira fojtogató az ottani közösség, sokkal inkább fojtogat a nagyvárosban a közösség hiánya.

Magyarországon az a baj, hogy nincs hazai tőke, ami fontosnak gondolná azt, hogy itthon ruházzon be és teremtsen munkahelyet.

Neoliberális barátaink ilyenkor kuncognak, hogy nincs nemzeti tőke, mert a tőke az ... - és ilyenkor előállnak megdönthetetlen vastörvényeikkel.

De elég megnézni Németországot, hiába nagyon magas ott a bér, mégiscsak alkalmaznak helyi munkaerőt, ott is alapítanak céget a német mágnások. Már megint a középosztálynál lyukadok ki, na nem a tisztviselőknél, hanem azoknál, akik el tudnak vinni egy ötven fős céget.

Téglagyári Megálló 2009.11.26. 08:09:22

A törzsolvasókhoz pedig lenne egy kérdésem: mi okozza azt, hogy Budapesten száz-százötven százalékkal több pénzt lehet keresni ugyanazzal a munkával, mint vidéken? Mert a költségek ezt nem indokolják.

bz249 2009.11.26. 10:38:39

@Téglagyári Megálló: a keresket kinalat esetleg? Budapesten sokkal tobbfele munka van, mint Arlon, ergo a dolgozo sokkal konnyebben ott hagyhatja a ceget, ugyanis jo esellyel talal masik munkat. Azok a cegek, akik tul keveset fizetnenek nem tudjak. Budapesten a legmagasabb munkanelkuliseg az VIII.keruletben van 5.1%, az egesz varosban 2.1%... majdnem biztos, hogy az embernek lesz uj allasa. Arlon 26.2% a munkanelkuliseg, aki itt elvesziti az allasat az nagy esellyel hosszu ideig nem talal masikat, a munkavallalo emiatt rendkivul kiszolgaltatott es ehberert is hajlando dolgozni.

www.ksh.hu/maps/teratlas/index.html

Az adatok amugy 2007-bol valok, azota ez megvaltozhatott.

Téglagyári Megálló 2009.11.26. 14:07:55

@bz249:

Igen, ebben van valami. És ezzel az is a baj, hogy azok az emberek, akik egy vidéki városba munkát tudnának hozni a képzettségük révén, azok mind Budapesten és külföldön keresnek/találnak állást.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.11.26. 14:11:27

Kedves @Elpet!

Köszönöm az ajánlást:-)

Kora reggel megpróbáltam válaszolni már egyszer, de szép és logikus eszmefuttatásom elszállt egy áramszünetben:-( Majdnem gutaütést kaptam:-(

Tehát, megpróbálom most azt a szép eszmefuttatást vázlatosan, töredékesen rekonstruálni:-)

Nem gondolunk bele, amikor társadalmi, gazdasági kérdésekről beszélgetünk, hogy tulajdonképpen hitkérdésekről beszélgetünk. Mire gondolok? Az 1980-as évekig úgy látszott (s mert úgy látszott, úgy hittük), hogy az általad felvázolt logikai sor - tehát, hogy amit az egyik nemzedék..., azt a rá következő majd..., és így tovább - a világ rendje. Nemigen zavarhatja meg ezt semmi - mert hát mi zavarhatná? A nyolcvanas években én is így láttam, mert így látszott. S mert sokan így látták, hát így is volt.

Aztán történt egy s más és az európai emberek, addig biztosnak tűnő, fogalmi rendje megbillent. Mondok példákat: az európaiak abban a hitben éltek, hogy azok az észak-afrikai és egyéb bevándorlók, akik folyamatosan szivárogtak be a nyugati államokba, egy-két generáció alatt szépen beolvadnak (ahogyan az lenni szokott). Vártak nyugodtan, türelmesen, mígnem azon vették magukat észre, hogy sajáttörvényű törzsek dúlják, ostromolják, már nem csak a kertjük végét, de már a főutcán rombolnak és lassan betörnek lakásaikba is. Ez azért elég kellemetlen feleszmélés:-( Vagy ha a "klímaváltozás" kérdését nézzük... Ezelőtt tíz évvel még jóformán mindenki legyintett, ha egy zöldízé mindenféle katasztrófákat kezdett vizionálni. Ma már úgy a polgárok, mint a "szakma", legalábbis, a "nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél"-állásponton van. Egyre több olyan tapasztalatot kell megélnie a "civilizált világnak", hogy olyan problémákkal kell szembenéznie, amire nincs kész recept a "kisnoteszban", amire nem jön be a "megszokott figura". Nem értjük, mi történik velünk. Vagy ha azt hisszük is, hogy értjük, kiderül, hogy mégsem értettük meg a probléma/konfliktus lényegét. Ez a fogalmi rendszerünkbe vetett bizalmat alaposan kikezdte. Egy ilyen önmagunk tudásába, problémamegoldóképességébe vetett bizalmi válság, már akkor is komoly veszély volna, ha egyébként alaptalan volna. És, hát, nem alaptalan:-(

Nem mondom én, hogy pénteken délután fél négykor itt a világvége, mert fogalmam sincs, hogy mi lesz és hogyan lesz, de azt igenis állítom, hogy ilyen helyzetekben, mint a mai, nem szabad, nem lehet egy lapra tenni. Minden alternatívát mérlegelni kell, eddig számba sem vett szempontokat is meg kell vizsgálni; több lábra kell állítani a kultúránkat, hogy ha, ne adj Isten, bukunk, ne egyből... És ne arccal a betonra csattanjunk. Ennek fontos része az is, hogy új leltárt csináljunk a múltunkról. Mert ha nem csináljuk meg, soha nem fogunk tudni egy új, életképes, fogalmi rendszert létrehozni. Nem akarok itt most részleteiben belemenni, hogy ez a leltározás, mérlegelés mennyi mindent is kellene, hogy érintsen, de ebbe a kategóriába tartozik a globalizációval, az "önellátással" kapcsolatos kérdéskör is.

Nagyon sajnálom, hogy elszállt az a reggeli hozzászólásom, mert volt még ott néhány fontos dolog, amit el szeretnék mondani, de itt most "gyorsba'" nem tudom rekonstruálni:-( Majd apránként:-)

Nem tudom, ismered-e Sütő András Csillag a máglyán című drámáját? Kálvin János és Szervét Mihály konfliktusáról szól. Kálvin máglyahalálra ítélteti Szervétet. És Szervét, a máglya előtt állva, ezt mondja a genfi polgároknak:

"Az Új Jeruzsálem kövei között nyitott szemmel aludjatok, jó emberek. Mint a viaszbabák. Mint a játékbabák."

A mai viszonyokról nekem gyakran ez jut eszembe, magamra és másokra is vonatkoztatva, természetesen: "nyitott szemmel aludjatok, jó emberek".

ü
bbjnick

bz249 2009.11.26. 15:24:50

@Téglagyári Megálló: nehez most igy bbjnick utan irni, ennek ellenere megis kenytelen leszek

Szoval azert erdekes dolog ez a videki nagyvaros es munka... ott van pl. Debrecen es odatelepult egy National Instruments nevu meres- es automatizalasi rendszereket gyarto multiceg. Ennek a magyar vezetoje nyilatkozta vagy ket eve a helyi tv-ben, hogy nem tudjak Debrecenben novelni a termelesi kapacitasukat, mert egyszeruen alig van alkalmas jelentkezo a munkaeropiacon. Pedig lenyegeben egy forrasztouzemrol beszelunk. Igy aztan az amerikaiak valahol Azsiaban huztak fel egy ujabb uzemet, noha inkabb a debrecenit bovitettek volna.

Téglagyári Megálló 2009.11.26. 20:29:20

@bz249:

Pontosan miért nem alkalmasak a jelentkezők? Ez kiderült?

bz249 2009.11.26. 20:37:22

@Téglagyári Megálló: nincs meg a képzettségük, úgy emlékszem...

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.11.26. 22:14:48

@bbjnick:

Hit kérdése, igen.

Mérnök vagyok, és nem vagyok meghasonlott ember. Nem gondolom a megváltás útjának az ipari társadalmat, de a kárhozaténak sem. Eszköznek gondolom, amelyet az emberek jobb életéért kell felhasználnunk. Ha nem így teszünk, megméretünk és könnyűnek találtatunk.
A mai világban nem a valóban kusza pénzügyi rendszert tekintem a lényegnek. Ez egy elszámolási metódus, tele manipulációs lehetőségekkel, de nagyon felszín csak. A mélyben óriási anyagi struktúrák vannak, gyárak, infrastruktúra, készletek, ráadásul olyan diffúz hálózati rendszerben, hogy egy pont kiesése sem rendíthet meg semmit. És az anyagi alap mögött van a tudás, az az óriási szellemi örökség, amit az emberiség felhalmozott, amelynek tudományos és technológiai vetülete nyomán jött létre a mai világ. Amely világ lehetővé teszi már, hogy az emberiség egy része ne legyen már kénytelen a létfenntartásért folytatott küzdelemben felemészteni összes energiáját, amely lehetővé teszi például azt is, hogy ne kelljen a legegyszerűbb betegségekben nyomorultul elpusztuljunk - és még sorolhatnám. Óriási tudás, óriási érték.

Nem hiszem, hogy ez a gonoszság műve. És nem hiszem, hogy Isten a bolondját járatná velünk, hogy az emberiség minden törekvése a semmibe hullana szét.

Megbillent fogalmi rendről beszélsz. Nos, a fogalmi rend billen másfelé is. 100 évvel ezelőtt a kommunista és szocialista mozgalmak, de még az átlagos értelmiségi körök is a vállalatok dolgozói szempontból sokszor valóban lehangoló állapota alapján úgy vélték, hogy a kizsákmányolás szükségszerűen az abszurditásig fokozódik, és egy forradalom véget vet a rendszernek. Nos, a rendszer képes volt az önkorrekcióra, a nyugati államokban a munkások gyakorlatilag polgárokká lettek.
A `70-es években Európa nagyvárosai szmogban fuldokoltak. Az volt a prognózis, hogy a környezetpusztítás az abszurditásig fokozódva véget vet majd a fejlődésnek. Az ipari társadalom viszont a munkaerő után a környezetben is felfedezte a megóvandó erőforrást, és ma már a környezettechnológia az ipar egyik legnagyobb kitörési pontját ígéri. Billent hát a fogalmi rend ilyen irányokba is, többek közt ezért is fogadom erős fenntartásokkal az előző két prognózishoz kísértetiesen hasonló mai világvége-hiteket.

A bevándorlás kérdése speciális probléma. Az általános emberi jogok mellett semmibe vették a szerzett jogok ugyanolyan mértékben fontos rendjét. Nincs mese, a 68-as típusú politikusokat ki kell szorítani az európai politika fővonalából, erre szintén jó esélyt látok.

Én nem tudom a kérdést úgy feltenni, hogy összeomlik-e ez a rend. Én a kérdést csak úgy tudom feltenni: mit kell tennem, hogy ne omoljon össze és a hibáit javítsuk. A mai világrend valami 6 milliárd embernek ad megélhetést. Nem dőlhet össze. Nem cél ez a világrend, de eszköz. És most ez a realitás, ebben kell élnünk.

De ami a legfontosabb: Jó az Isten, jót ád.