HTML

Nyárspolgár

Korábbi tevékenységem során többen megjegyezték, hogy nyársatnyelt vagyok. Egy barátom említette azt az elméleti megfontolást, hogy az egyenes gerinc is hasonlóképpen hat, mint a lenyelt nyárs. Kísérletet teszünk arra, hogy ezen megoldás felé közelítsük életünket - és ennek gondolati vetületét egy blogfelületen is megjelenítsük.

Friss topikok

  • Elpet: @Herr SturmLikudnik: Uram, ezek a viták ma nem valós dolgokról szólnak. Nem valós a kormány tevé... (2012.12.31. 16:59) Szakoktatás
  • Elpet: @Ma chi è questo Joker?: Az az igazság, hogy nem néztem végig az előadást és a sajtóbeli kivonat... (2011.07.27. 18:59) Nyugatra nézve III.
  • Téglagyári Megálló: @tölgy: Annak idején azt gondoltam, hogy csak a hazai helyzet súlyos, aztán találkoztam a phdcom... (2011.03.23. 12:51) Hogyan tegyük tönkre egyetemi karrierünket?
  • Elpet: @Grift: Nézze, egészen őszintén megmondom: elment a kedvem. Ezt a műfajt pedig rossz kedvvel nem... (2011.03.10. 06:56) Feltalálók és befektetők
  • bbjnick: 1. Istengyermek, kit irgalmad Közénk lehozott, Angyaloknak énekével N... (2010.12.25. 05:16) Gloria

Linkblog

2009.10.14. 22:30 Elpet

Nyugatra nézve IV

Kiskanállal meregetem a tengert. Most, ennek a sorozatnak befejező részét írva megkísérlem, hogy emlékeztetőül egy kis üveggel eltegyek a vizéből. Nem az egész tenger, de azért emlékeztet rá.
Kevés időm, amit Nyugaton öltöttem nem teszi lehetővé, hogy egy nagy és átfogó tablót rajzoljak, nem is cél ez. Apróságokat ragadtam meg, és most összegzés következik. Rész szerinti ez is, ám megpróbálok egy olyan tanulságot megfogalmazni, melynek megfontolása mindannyiunk számára haszonnal járhat.

Sokunk tapasztalata, hogy Nyugatról hazatérve még ma is érezzük a különbséget a két világ között. Aki jól érzi magát az ottani viszonyok közt, óhatatlanul elkezdi keresni ennek okát. Nehéz ennek nyomára bukkanni, hiszen hatalmas feladat összevetni a Nyugat életének minden jelenségét az itthoniakkal. Egy részlet azonban már jó ideje nem hagy nyugodni.

Nem lenne népszerű széles körben, amit írok. Hiszen  nem ott keresem a hibát, ahol általában szokás. Nem rántom le a leplet az ármányról, a külső ellenségekről és a belső bitangokról, és nem okolom a balsorsot. Ott keresem a változás lehetőségét, ahol leginkább előidézhető: önmagunkban.

A Nyugat egyik titkát valahol a középkori városokban keresném. A fallal körülvett városokban, ahol a polgárok büszkén élvezték szabadságjogaikat és kiváltságaikat. A katedrális tövében, a piactéren és  a belőle induló utcákban műhelyek, üzletek nyíltak, melyben iparosok és kereskedők működtek. Az iparos vagy a boltos minden reggel fogta az üzlet kulcsát, kinyitotta az ajtót és nekiállt ténykedni napszálltáig. Minden áldott nap, nemzedékről nemzedékre végezték munkájukat. Minden egyes nap a maga kis munkájával telik, kis követ a kis kőre rakva növekszik az építmény. Mindennap egy kis munka, mindennap egy kis ügyesség, egy pici okosság a szakmában és a munka módszereiben, minden nap egy pici megtakarítás, és a városfal védelmében növekszik a vagyon, a jólét egyik generációról a másikra. Nem drámai és megdöbbentő ütemben, hanem észrevehetetlenül és elsöprő erővel. A Nyugat életének mélyén ezt a hosszú idejű folyamatos aprómunkát érzem, melyet a városok lakói az ipar és kereskedelem dolgában végeztek, és amely hosszú évszázadokon át olyan viselkedési mintákat, a munkamódszerek és gazdálkodás olyan módjainak ismeretét alakította ki az emberekben, hogy az az ottani élet szilárd alapjává tudott lenni.  Ha emberek évszázadokon keresztül kitartóan dolgoznak, az nem maradhat eredmény nélkül, még akkor sem, ha a viharokat, csapásokat, háborúkat a városfalak sem mindig tudják megállítani.

Ez a műhelyében, boltjában csendben ténykedő életforma az, aminek alaptípusát hiányolom a magyar múltból és persze jelenből. Ez az alak hiányzik a nemzeti és családi legendáriumokból egyaránt. A mi hőseink, legyenek bár pozitívak vagy negatívak, sosem mesteremberek vagy kereskedők, de inkább földbirtokosok vagyonos és elszegényedett változatban, katonatisztek, ügyvédek, fő- és alispánok, kántortanítók, vándorszínészek és lánglelkű költők vagy éppen kapásparasztok. Az az életforma, az valahogy nálunk elmaradt, már a középkortól kezdve.

Nem is lenne baj ez, ha nem vonzana minket az életmód, amit a Nyugat teremtett. Búzánkért, marháinkért bizony ma már nem adnak annyit, hogy megkapjunk érte bármit, amit itthon nem termelünk. Fel kellene hát vennünk azt a ritmust, amit arrafelé már régen megszoktak. Hiszen dolgozik a magyar, többet is, mint kéne, csak sehová nem jut vele.

Reménytelen lenne a helyzet? Sok évszázados lemaradás? Földrajzi determináció? Örök határvidék Nyugat és Kelet közt? Meg tudjuk tanulni pár évtized alatt, amit mások nemzedékek során gyűjtöttek össze: tudást, módszert, viselkedést, életstílus-elemeket? Nehéz dolog. De valamire a nyugati kötődés mégis jó. Kitalálnunk már nem kell azt, ami ki van.

41 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nyarspolgar.blog.hu/api/trackback/id/tr241450852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bz249 2009.10.15. 11:05:33

OFF: A felso kep Aachen?
\OFF

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.10.15. 14:34:21

"Hiszen dolgozik a magyar, többet is, mint kéne, csak sehová nem jut vele. "

Ez valójában újkori fejlemény, hisz bármennyire is voltak véresen levert forradalmaink, vesztett háborúink Rákóczy-tól Trianonig, de gazdaságilag és kultúrálisan töretlenül fejlődött az ország. Lényegében hasonló állapotok vannak, mint a 150 éve török háború alatt: bizonytalanság periódusai.
Túl rövid időközökben nullázza teljesítményünket német, orosz, különböző politikai rendszerek, avagy most "csak" kormányváltásnak nevezett feudális hűbéri táborként viselkedő pártjaink. Ilyenkor pedig generációk nevelődnek bele a rövid távon gondolkodásba, hisz csak annak mentén érdemes és lehet érvényesülni. Gyorsan harácsolni, mielőtt valami külső/belső fejlemény miatt újraosztják a lapokat.
Nyugaton a szerencsésebb geopolitikai fekvés miatt azonban sokkal hosszabbak voltak a békés építés fázisai, megérte hosszú távon gondolkodni, erre lettek aztán szocializálva. Nem véletlenül a nyárpolgári (hehe) paradicsomok nonplusultája Svájc, mely szerencsésen kimaradt pár száz év háborúból. Avagy a legpolgáribb a térségünkben Csehország, mely bölcsen mindig megadta magát mindenkinek aztán gőzerővel kooperált (noha ezt persze tagadja). Volt kontinuitása a polgári habitusnak. Nálunk mikor épphogy kitermelődne a társadalomból egy szignifikáns középréteg, lenullázódik külső vagy belső okok miatt. Így aztán tenyésznek az opportunisták, elsorvadnak és menekülnek a konstruktív életre vágyók.
A külső veszélyre kellő saját erő és (oltári) rossz geopolitikai helyzetünk miatt keserűen szólva legfeljebb a szégyen a futás, de hasznos típusú cseh recept jó.
Belső problémáinkra viszont van garantált orvosság: legalább csak annyira próbáljuk egymásban a jót keresni, mint amennyire a támadási pontokat. Mert bizony a prosperáló nyugati élet alapja a racionális együttműködés, ami - és itt hibázunk - nem jelent szerelmi viszonyt és nem is kell annak lennie.
Nem az a rendszerváltás legnagyobb hibája, hogy elmaradt a konzekvens számonkérés, hanem hogy a leninista tézisek helyébe nem lett kidolgozva a nemzeti minimum. A demokrácia ugyebár eredendően a hatalom megosztására épít, ergo annál fontosabb a környező országokhoz hasonlóan a nevezett nemzeti minimum kialakítása, mint a váltakozó kormányok mögötti kontinuitás alapja. Mert jelenleg mindegyik párt csak mindenkimáshülyeéscsaknekemvanigazam alapon a nemzeti minimumot a saját politikájának maximumával azonosítja. Így aztán a nyugtot már fiatalon is megtapasztaló új generációk rohamos ütemben egyszerűen csomagolnak, mennek. Nem akarják kivárni a sohanapján beköszöntő normális életet itthon, amikor másutt egy börönd árán megkapják azonnal.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.10.16. 21:42:51

@bz249:

Úgy van, Aachen, és természetesen Szeged, a két háború közt, a középkori nyugati városok mintájára a székesegyház mellé épült Dóm térrel, az ősi Dömötör-toronnyal. Mély szimbolikája van ennek az épületegyüttesnek, a bejegyzés megírásában is inspirált.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.10.16. 21:55:53

@Herr SturmLiberator:

Meg lehet ám fordítani a dolgot. Lehetséges, hogy az országot sújtó külső és belső csapások is a polgárosodás hiányára vezethetőek vissza. Ha Magyarország már a török kor előtt tele lett volna vagyonos polgárság lakta városokkal, ezek a városi polgárok bizonyára megtalálták volna a módját, hogy megvédjék vagyonukat - mellesleg pénzük is lett volna rá. Ennek hiánya és a magyarság ijesztően rossz népesedési képességei átjáróházzá tették az országot. Erős hadsereghez pénz kell és katonák, számosan. Egy gyéren lakott országon bármely hadsereg keresztülgyalogol.
Én ilyen, polgárság által lakott városoknak nem látom nyomait a középkorból semmiféle történelmi emlékünkben. Először a németek által lakott felvidéki és erdélyi városokból hallhattunk ilyesmiről.

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.10.17. 00:47:00

@Elpet: hát nem is a középkort említettem az erőre kapó magyar polgárosodás mekkájaként, hanem a Rákóczy-tól Trianonig terjedő kort...

OFF: A török ellen meg nem lett volna semmi esélyünk amúgy se, Szulejmán idejére döbbenetes erőfölényben voltak már anyagilag, emberileg és a végleg legyűrt Balkán miatt stabil logisztikai háttérrel. Diplomáciai kiegyezés meg nem érdekelte az oszmánokat, tőlünk is nyugatabbra lett volna a végső céljuk. Kevéssé ismert, de még az itáliai, cseh és német városok bevételeire támaszkodó Habsburg uraink kincstára is alig bírta a török háborúkat és Bécs alól is csak német/lengyel segítséggel, uccsó pillanatban sikerült kipofonzni musztafáékat.

bz249 2009.10.17. 22:22:53

@Elpet: azért a polgárság sem minden... anno PhD tanulmányaim nem jelentéktelen részét Ulmban töltöttem, ami a megfelelő korban a birodalom második leggazdagabb városa volt, és ennek megfelelően jogos igénynek tűnt egy 161 méter magas templomtorony megépítése (ami végül II.Vilmosnak köszönhetően sikerült, és azóta is büszkén hirdeti, hogy az evangélikusok 6 méterrel magasabb templomtornyot tudnak építeni, mint a katolikusok... és ez jó érzés :P :D ) de ez túlvállalás volt és a munka 400 évig szünetelt. Másrészről ez a város ugyancsak megszenvedte a harmincéves háborút és a végén le kellett mondaniuk a birodalmi városi címükről. Pedig zsé volt bőven.

Ellenpélda a magyar Debrecen (itt amúgy az egyetemi diplomámat kaptam, meg a PhD-t is, vagyis tilos beszólni ennek a városnak a jelenlétemben) amelyik megoldotta a hármas adóztatás kérdését noha inkább mérsékelten, mint komolyan polgárosodottnak néz ki (ha van nálam debrecenibb a blogon, akkor ezt visszavonom, ha nincs akkor van jogom kritizálni a saját városom).

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.10.18. 20:37:09

@bz249: Minden emberi jelenségnek és vállalkozásnak megvannak az árnyoldalai, a polgári életnek, sőt, még a templomépítésnek is. Engem igazából az bánt, hogy mostanára, amikor a polgári élet csillaga lassacskán (?) leáldozóban van, kiderült, hogy nekünk, magyaroknak ebből is sikerült kimaradnunk anélkül, hogy a jótéteményeit élveztük volna.

bz249 2009.10.18. 21:29:36

@Elpet: "amikor a polgári élet csillaga lassacskán (?) leáldozóban van"

a Nyugat minimum száz éve döglődik... de még inkább kétszáz éve. Azóta legalább két tutifix meghaladása volt, most van egy újabb. A polgári élet pusztulására térjünk vissza úgy ötven év múlva.

Amúgy érdekes, hogy a döglődő Nyugat energiafüggése csökken, sőt még a termékenység is stabilizálódik. Ezzel párhuzamosan a minket lenyomó dinamikus új hatalmaknál... :)

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.10.18. 21:39:56

@bz249:

Ó, nem a Nyugat pusztulására gondolok, meg Amerika hanyatlására, meg a széljobb vízióira, melyekkel a jövőből hoznak érveket mai aktualitásokkal kapcsolatosan. De az a klasszikus polgári élet, a dinasztiális vagyonokkal, mozdíthatatlan, nemzedékeken át csak lassan mozduló társadalmi pozíciókkal és csendes, eseménytelen mindennapokkal, az bizony már a múlté. Az iparra és kereskedelemre épülő jóléti rendszert* bizony nem lehet eltemetni, leginkább azért, mert mindannyiunk érdeke, hogy fennmaradjon.

* A jóléti rendszeren nem a munka nélkül, újraelosztásból való élet lehetőségét értem, hanem, hogy van hűtőszekrényünk meg fürdőszobánk és kórházaink, ahol nem érzéstelenítés nélkül műtenek. Szóval amitől Európában élni jó.

bz249 2009.10.18. 21:50:00

@Elpet: mint második generációs kimosakodott proletár, engedje meg, hogy örüljek a társadalmi mobilitásnak. De azért igyekszem polgári lenni, bár ez legfeljebb a következő generációnak sikerülhet.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.10.18. 22:03:08

@bz249: Mint félig második, félig harmadik generációs kimosakodott félig proletár, félig paraszt, én is örülök a mobilitásnak. Támogatom is, persze az ésszerűség keretein belül, a megőrzés fontosságát is hangsúlyozva.

A klasszikus polgári rend viszont elég statikus, és emiatt jobban érvényesül benne a dinasztiális hatások értékőrző-értéknemesítő ( egy idő utána möglicherweise dohosító, korhasztó, avító) hatása. Ez már a múlté, és nekünk, magyaroknak sikerült kimaradni belőle, pedig jó lett volna az előnyeiből profitálni. Hogy a dinamikus kor polgári értékrendje miként alakul ki, az még nyitott kérdés, rajtunk is múlik.

Téglagyári Megálló 2009.10.25. 21:26:50

@Elpet:

Én nem annyira kedvelem a mobilitást, egy rokonomnak azt jelentette, hogy mindenéből kiforgatták a komenisták, egy másiknak pedig az orosz sztyeppéket jelentette, hadifogolyként. Nekem meg azt, hogy kénytelen vagyok a székletfővárosban a rossz levegőn élni, ahelyett, hogy otthon irányítanám a cselédeket :-P

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.10.27. 09:12:19

@Téglagyári Megálló:

Ez egy érzékeny kérdés, érdemes lesz egyszer részletesebben megvitatni.A kívánatos mobilitás alatt természetesen nem azt értem, hogy az útkaparó származású ávós beköltözik a városi lakásba, amelyből a polgárokat a Hortobágyra telepítették, és az elrabolt porcelánból eszik azontúl. Voltak azonban más történetek is. Amikor egy szegény család sarjából diplomás ember lett, a szocialista iparosítás valamely pontján karriert csinált, az még akkor sem negatív jelenség, ha az illető örök MSZP-szavazó marad most már. ( Amúgy még az sem törvényszerű, hogy egy ilyen ember ne válhatna a polgári politizálás hívévé. ) Ezek az emberek beléptek a pártba, hogy főkönyvelők, főmérnökök, igazgatók lehessenek, de a `80-as években már ők voltak a világosan gondolkodó szakmaiság az `50-es, `60-as években kinevezett, teljesen képzetlen, abszolút műveletlen kommunista vállalati vezetők mellett és ellenében. Sok rétegű dolgok ezek.

Téglagyári Megálló 2009.10.29. 18:26:49

@Elpet:

Persze, persze, azért remélem a cselédes megjegyzésemet nem vetted komolyan. De azt a fajta mobilitást nem igazán szeretem, hogy nem élhetek a szülővárosomban, mert nem kapok munkát, menjek csak Budapestre.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.10.29. 22:24:08

@Téglagyári Megálló:

Ipar, kérlek, ipar! Ha nincs ipar, nincs fejlődés. Kevesen beszélnek erről, mert senki sem ért hozzá, nemcsak a politikusok közül, hanem egyáltalán. Mi mérnökök sem értünk okvetlenül az iparhoz magához. Pedig el kell kezdeni csinálni. Ha végre-valahára megszabadulunk a szocialista networktől, többé már csak magunkat okolhatjuk, ha nem mennek a dolgok.

Téglagyári Megálló 2009.10.30. 10:11:39

@Elpet:

Rendben, csináljunk ipart. Hogyan?

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.10.30. 20:58:22

@Téglagyári Megálló:

Erre azt hiszem, egy bejegyzésben fogok válaszolni rövidesen.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.11.11. 01:47:35

"Először a németek által lakott felvidéki és erdélyi városokból hallhattunk ilyesmiről."

Ez egy óriási tévedés. A Székesfehérvári dóm kb. akkora lehetett mint a kölni. Nem vicc, az alaprajz, ami megmaradt tényleg akkora. Persze lehet nem volt olyan díszes. Kalocsai érsekség meg van? Buda? Esztergom? Veszprém? És ne lett volna pénz hadseregre?
Zsigmond serege a kor legnagyobb számú, és legerősebb hadserege volt Európában, akárcsak a fekete sereg kicsit később.

A középkori ország népsűrűsége az átlag ny-európai szinten volt. Az ipara is. A mezőgazdasága is. Az 1400-as években a marhahúsnak több mint fele magyar export volt a kontinensen, félmilliós csordákat hajtottak le az Adriához, ahol a bocikat behajózták.

"Ha Magyarország már a török kor előtt tele lett volna vagyonos polgárság lakta városokkal,"

Tele volt, ez a helyzet.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.11.11. 01:48:55

"..a németek által lakott felvidéki és erdélyi városok" az ország középső, fejlettebb részének elpúsztítása után erősödtek meg igazán.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.11.11. 02:18:46

Persze nem akarok túlzásba esni, nyilván gazdagabbak voltak az olasz, meg német városok, nem vitás. Egyszerűen rosszkor jöttek a törökök, hát van ilyen boniem . )
De lett volna itt mire építkezni.

Egyébként gratulálok a blogodhoz, majd néha átnézek.

bz249 2009.11.11. 09:12:35

@gloire: boven nem voltunk nyugat-europai nepsurusegen, max a pestisjarvany utan, amely (eppen a nagyobb nepsuruseg okan) sokkal tobb aldozatot szedett Nyugat-Europaban.

Téglagyári Megálló 2009.11.11. 09:55:49

@gloire:

Adna szakirodalmat? És mi tett ennek be? A török?

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.11.11. 12:55:42

@bz249: Attól függ, hol. Pont az északi, és az erdélyi hatalmas erdős területek voltak a ritkánlakottak. A délvidék(!) az ország akkor leggazdagabb része, és a Dunántúl teljesen átlagos európai népsűrüségű volt.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.11.11. 13:05:04

@Téglagyári Megálló: Röviden: igen.
Azt azért ne felejtsük el, hogy Mohácsot megelőzően több mint száz évig sikeresen állítottuk meg őket, de ez majdnem folyamatos hadiállapotot jelentett. A 150 évet megelőzte még egy 120 éves korszak.

Szakirodalama tengernyi, majd nézek valamit. Engem elsősorba a kor magyar ötvösművészete, és szobrászata érdekel, mint pl. a Kolozsvári-testvérek.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.11.11. 20:41:47

@gloire:

Nem vagyok történész. Mélyebb felkészültséggel kellene rendelkeznem ahhoz, hogy igazolni is tudjam azt a gondolatot, amit így egy blogbejegyzés keretében csupán felvázoltam. A fő gondolat az volt, hogy Magyarországon hiányzott az a városi polgárosodás, az a nagyjából ezeréves folyamat, ami Nyugaton alapot teremtett ahhoz a másféle életformához, ami számomra vonzó és értékes.
Ezt az állítást arra alapoztam, hogy egy efféle polgári, iparos-kereskedő, városfalak biztonságában lassan növekvő életformának semmiféle emlékét nem látom. Sem a nemzeti hagyományban, emlékezetben, sem a tárgyi örökségben, sem építészetben, sem másfajta módon. És továbbra sem vagyok meggyőzve arról, hogy itt a török kor előtt a nyugatival párhuzamos fejlődés folyt. Úgy érzem, a kedvező természeti adottságok miatt túl sokáig éltünk a mezőgazdaságból, és ez már keresztülível a török megszálláson át egészen a reformkorig.
Nem titok, hogy nem elégszem meg azokkal a magyarázatokkal, amelyek problémáink okait a külső körülményekre vezetik vissza. Szeretném, ha ezt egészséges önvizsgálatként fognánk fel, határozottan visszautasítva a félművelt álelit visszataszító és alantas hülyemagyarozását.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.11.12. 11:19:57

Ne vedd nagyképüségnek, de nekem viszont megvan a (végzettségem szerinti) mélyebb felkészültségem, hogy igazolni tudjam amit meg én gondolok. Ezért megint ezzel a példával folytatnám:

hu.wikipedia.org/wiki/Kolozsv%C3%A1ri-testv%C3%A9rek

lexikon.katolikus.hu/K/Kolozsv%C3%A1ri.html

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.11.12. 11:38:56

Kolozsvári Márton és György

"Első okleveles említésük az a munka, melynek során Futaki Demeter váradi püspök megbízásából három királyszobrot készítettek. Ezek a Szent István királyt, fiát Imre herceget és Szent László királyt ábrázolták. A szobrok 1360 és 1365 között készültek el.

A második fönnmaradt említés arról a Szent László királyt ábrázoló lovasszoborról maradt fenn, amelyet Zudar János váradi püspök megrendelésére készítettek el. Mindkét munka szobrai azonban elpusztultak Várad 1660. évi török ostroma, majd bevétele után."

"Egyetlen alkotásuk érte meg a mai kort: a Szent György szobor. Ezt 1373-ra készítette el a testvérpár, valószínűleg királyi megrendelésre. A művészettörténészek megállapítása szerint a testvérek a szobrot egy ősi technológiával, a viaszvesztéses eljárással öntötték. Ezt a módszert Nyugaton az antikvitás óta nem alkalmazták életnagyságú szobrok készítéséhez.

A Szent György szobor eredeti példánya a török háborúk folyamán elkerült Prágába, a Hradzsinban a Szent Vitus-székesegyház mellett díszíti a teret."

"Kolozsvári Márton és György (14. sz.): bronzöntő mesterek, testvérek. - A 13-14. sz: Eu-szerte híres hazai műhelyek között legjelentősebbet ~ vezette. Apjuk K. Miklós festő. Egyetlen megmaradt alkotásuk az ismeretlen módon Prágába került Szt György-szobor, amelyet a 18. sz: elveszett fölirata szerint 1373: öntöttek. A szabadon álló, építészeti környezettől független lovasszobor a 14. sz. eu. szobrászat úttörő alkotása..."

Figyelem: sehol egy német név! Pedig egy olyan ipari/iparművészeti technológia magyarországi jelenlétéről van szó, ami a kor európai színvonalát nem hogy elérte, de meghaladta azt.

Több tonnás lovasszobrokat az antikvitást követően először nálunk tudtak "gyártani".
De amint olvashatod a nagyrészük megsemmisült.
Tehát pont az, amit a posztodban írsz, a műhelyek, aminek a kulcsát minden reggel fogták az iparosok, stb. egyáltalán nem hiányoztak akkor.

"És továbbra sem vagyok meggyőzve arról, hogy itt a török kor előtt a nyugatival párhuzamos fejlődés folyt."

Pedig ez tény. Nem érdemes vitatni. Egyszerűen a pusztítás, pusztulás mértékével nem vagy ezekszerint tisztában. Nem csoda.
A nemzeti emlékezetből ez tényleg kiesett mára, és egy nagyon torz (sötét középkori)
kép él mára még az iskolázott, tájékozottabb emberekben is erről a korról.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.11.12. 11:50:53

Luxemburgi Zsigmond

"Német, magyar, cseh királyként és német-római császárként Európa legtekintélyesebb uralkodója volt. Birodalma központját Budán rendezte be, amelyet európai hírű királyi rezidenciává fejlesztett. A palotaegyüttesnek – amely mára elpusztult – annak idején a csodájára jártak. Így elmondhatjuk, hogy ebben az időben bizonyos értelemben Buda volt Európa központja, ahol császárokat, királyokat, fejedelmeket fogadtak. A német birodalmi gyűlést, először a történelem folyamán, a Német-római Birodalom határain kívül, Pozsonyban hívta össze.Német, magyar, cseh királyként és német-római császárként Európa legtekintélyesebb uralkodója volt. Birodalma központját Budán rendezte be, amelyet európai hírű királyi rezidenciává fejlesztett. A palotaegyüttesnek – amely mára elpusztult – annak idején a csodájára jártak. Így elmondhatjuk, hogy ebben az időben bizonyos értelemben Buda volt Európa központja, ahol császárokat, királyokat, fejedelmeket fogadtak. A német birodalmi gyűlést, először a történelem folyamán, a Német-római Birodalom határain kívül, Pozsonyban hívta össze."

hu.wikipedia.org/wiki/Zsigmond_magyar_kir%C3%A1ly

És ez csaka legszimplább wiki

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.11.12. 11:52:50

Luxemburgi Zsigmond

"Német, magyar, cseh királyként és német-római császárként Európa legtekintélyesebb uralkodója volt. Birodalma központját Budán rendezte be, amelyet európai hírű királyi rezidenciává fejlesztett. A palotaegyüttesnek – amely mára elpusztult – annak idején a csodájára jártak. Így elmondhatjuk, hogy ebben az időben bizonyos értelemben Buda volt Európa központja, ahol császárokat, királyokat, fejedelmeket fogadtak. A német birodalmi gyűlést, először a történelem folyamán, a Német-római Birodalom határain kívül, Pozsonyban hívta össze.Német, magyar, cseh királyként és német-római császárként Európa legtekintélyesebb uralkodója volt. Birodalma központját Budán rendezte be, amelyet európai hírű királyi rezidenciává fejlesztett. A palotaegyüttesnek – amely mára elpusztult – annak idején a csodájára jártak. Így elmondhatjuk, hogy ebben az időben bizonyos értelemben Buda volt Európa központja, ahol császárokat, királyokat, fejedelmeket fogadtak. A német birodalmi gyűlést, először a történelem folyamán, a Német-római Birodalom határain kívül, Pozsonyban hívta össze."

hu.wikipedia.org/wiki/Zsigmond_magyar_kir%C3%A1ly

És ez csak a legszimplább wiki-s összefoglalás

"1402-ben Budán a városigazgatás demokratizálását célzó társadalmi mozgalom bontakozott ki. A fővárosi felkelésbe az egyetem vezetői is belekeveredhettek, s Zsigmond 1403-ban feltehetőleg bezáratta az egyetemet, melyet hét év múlva indított újra."

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.11.12. 11:56:15

Na, ezt jól meg sokszoroztam, bocs, nem a nyomaték kedvéért . ) csak egy kis hulladék laptopon zsezsgek kivételesen.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.11.12. 13:57:57

Ezt írod:
"hogy egy efféle polgári, iparos-kereskedő, városfalak biztonságában lassan növekvő életformának semmiféle emlékét nem látom. "

még mindig ugyan onnan:

"Az uralkodó növelte a fallal körülvett városok számát, kedvezett a városok kereskedelmének, elrendelte a súly- és mértékrendszer egységesítését. 1405-ben a király városi dekrétumokat bocsátott ki, ezek a törvények a városok és polgárságuk pozícióit erősítette; egyebek közt szentesítette a városok jogát a lakosaik feletti önálló ítélkezése, bíráit pallosjoggal ruházta fel. Az 1435-ben tartott rendi gyűlésen már a negyedik rend, a polgárság is képviseltethette magát."

Azt a helyzet, hogy a mai csonka ország szinte azonos a valamikori hódoltság területével, tehát itthon alig maradt ennek emléke a pusztítás miatt (az alig az annyi, hogy azért pár kötetet megtölt), ami látványosabb, és ma is áll, az nagyrészt a határon túlra került.

Téglagyári Megálló 2009.11.12. 14:22:14

@gloire:

"Azt a helyzet, hogy a mai csonka ország szinte azonos a valamikori hódoltság területével, tehát itthon alig maradt ennek emléke a pusztítás miatt (az alig az annyi, hogy azért pár kötetet megtölt), ami látványosabb, és ma is áll, az nagyrészt a határon túlra került."

Pont ezt szoktam mondani én is, ha középkori magyar épületeket akarok mutatni, akkor a Felvidékre vagy Erdélybe kell menni.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.11.12. 21:31:14

@gloire:

Érdekes, másutt kissé mást olvasok, olyasmit, ami az én véleményemet támasztja alá:

konzervatorium.blog.hu/2009/09/26/praga_es_budapest

(Antall György írása)

"Áldás és átok: páratlan természeti gazdagság – szegényes városok

A külföldi utazók beszámolói szinte egybehangzóan írják le középkori Magyarországot. Hatalmas, tágas terület, páratlan gazdagságú termőfölddel, hatalmas marhagulyákkal, halban gazdag széles folyókkal, vadban dús, óriási erdőségekkel, gazdag bányákkal – és igen kevés, aránylag kis várossal.
...
Az akkori Európában páratlan természeti gazdagság egyszerre volt áldás és átok. A magyar gazdaság a XIII-XIV. századtól elsősorban ásványi kincs és élelmiszer exportőrként épült be a középkori világgazdaságba, ipari termelés – még céhes keretek között is – alig volt. Gazdagság pedig már akkor sem a mezőgazdaságból vagy a nyersanyag kitermelésből származott, hanem a feldolgozóiparból és a kereskedelemből. Hiába volt a magyar gyapjú a piacvezető az akkori Európában, a gazdagság mégsem nálunk, hanem tőlünk nyugatra keletkezett. Akkoriban – a XIV. században – egy jó magyar lovat már 10 aranyért meg lehetett kapni, míg egy vég közepes minőségű cseh posztóért 7 forintot kértek, egy vég olasz posztó ára pedig 15(!) ökör árával volt egyenértékű.
...
gy aztán a legnagyobb magyar városok együttes jövedelme sem érte el egy közepes lombardiai város gazdagságát. A magyar viszonylatban metropolisznak számító középkori Buda a maga tízezer lakosával hiába emelkedett ki az 6-7 ezer lakosú Pozsony, a 4-5 ezres Sopron vagy a 2-3 ezres Lőcse, Bártfa és Eperjes sorából, nemcsak a 100-150 ezres kortárs Velence, Milánó vagy Nápoly mellett törpült el, hanem az akkori Bécs, Krakkó vagy Prága is jóval nagyobb és fontosabb város volt. A középkor végi Prágának (Vár, Óváros, Újváros, Kisoldal együtt) 50-60 ezer lakosa volt, Pestnek, Budának és Óbudának együtt lehetett talán 30 000."

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.11.12. 21:47:22

Félreértés ne essék: nem kívánom a török pusztítás katasztrófáját kisebbíteni. De a polgárosodás és iparosodás hazánkban a török utáni évszázadokban sem indult rohamos fejlődésnek, és nincsenek ezirányú mély hagyományaink, ez részletes történelmi ismeretek nélkül is látható és érezhető. De nem akarom a magyar elmaradottság torzképét festegetni. A magyar államiság hagyományai sziklaszilárdak, a jogrendszer és közigazgatás töretlen erejű maradt talán a legzűrzavarosabb koroktól eltekintve. És végső soron ez a civilizáció alapja. Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy a mai magyar társadalomban sok minden működik rosszul, de a közigazgatás, ha nehézkes is néha, mégis kérlelhetetlenül precízen és biztosan funkcionál. És erre büszkék lehetünk, úgy gondolom, hiszen ezeréves hagyományunkról van szó.
Nem szeretném viszont, ha minden nehézségünkért a külső körülményeket okolnánk. Azokon ugyanis nehezen tudunk változtatni, ha egyáltalán tudunk. Látnunk kell azt, hogy például az iparosításban, polgárosodásban való lemaradásunknak milyen, gondolkodásunkból, habitusunkból fakadó okai vannak.

gloire · http://alkaloida.blogspot.com/ 2009.11.13. 01:48:41

"...Az Ulászló-terem, a prágai vár hatalmas gótikus terme éppúgy budai minta alapján épült, mint a krakkói király vár, a Wawel reneszánsz árkádos udvara..."

Ez is a konzis posztban van, akár idézhetnénk ezt is, nem?
Mert hol keresnénk a gyökereket? Ott ahol egy minta alapján épül valami, vagy ott, ahol a minta van?

Azt a mintát mérnökök, kőfaragók, ácsok, szobrászok, festők, (illetve a megrendelőik) adták. Csupa polgári foglalkozású ember és műhely, Magyarországról.

Azt az expanzív időszakot, amikor az ország katonai, ipari és mezőgazdasági potenciálja révén a középkori Európa élvonalába küzdötte fel magát évszázadokra, azt egyértelműen az Oszmán Birodalom törte meg.

És az egy külső körülmény volt . )

Téglagyári Megálló 2009.11.13. 09:32:09

@gloire:

Mi a véleménye Mátyás felelősségéről, amennyiben nem gondoskodott megfelelő utódlásról?

Téglagyári Megálló 2009.11.13. 11:13:05

@gloire:

Először nem értettem, mi az érdekes a cikkben, lapos történések voltak felsorolva, viszont a nyertes pályázat üt! Igen, ez a Haladó Szellem!

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.11.13. 21:49:26

@gloire: Hát nem is a magyar csúcsteljesítményekkel van a baj. Azok miatt nem kellett szégyenkezzünk soha, igazából ma sem kell. Amiben rendre alulmaradunk, az a széles középszint. Pontosabban nálunk igazából hiányzik a középszerű, átlagos, megbízható teljesítmény nagy tömege. Szeretünk hősök lenni - bármilyen értelemben-, viszont a nyugodt polgári élet unalmas hétköznapok végtelen sorából áll.

Elpet · http://nyarspolgar.blog.hu/ 2009.11.13. 21:55:27

@gloire:

Ez úgy egészen elkeserítő. Olyannyira, hogy bejegyzést is készülök írni róla.

Az az építmény, Uram Istenem! Leginkább a "Hogyan iparosítsunk" bejegyzésem elején látható épületre hasonlít, de az egy gyár, és annak jó. Üveg téglatestet a gótikus székesegyház helyére, ez megint a múlt végleg eltörlésének kísérlete.